Egy Új Kezdet

3. A visszatérés

Szomorú voltam, pedig nem is tudtam, hogy ő ki. Ott voltak körülötte, én is, de nem sirattam, inkább megkérdeztem a "vezértől", hogy mi a neve.
-Jack (Dzsek), jól megsérültél!-vizsgálta a sebem.
-Hát, igen. Amúgy ne kérdezzd meg, hogy miért kérdeztem meg.
Elestem és bevertem a fejem.- mondtam neki, mert ezt mondták nekem.
-Értem.-jelentette ki, utána elindult, egy tank felé. Mentem utána. Jól tettem, mert odahívott mindenkit.
-El kell mennünk!-erre mindenki bólogatott, csak én nem. Nem tudtam, hogy hova mennénk.
-Hova?-mikor ezt megkérdeztem akkor mindenki rám nézett, kórusban válaszoltak.
-Magyarországra. Ott van a helyünk. Ott szoktuk megbeszélni a dolgokat.-világosítottak fel.
-De, mivel megyünk?-kérdeztem újra én.
-Repülővel.- fel fognak engedni?
Elindultunk a reptérre, és nem fogjátok elhinni! Saját repülők volt! Felszálltunk és elindultunk 4 óra volt az út (amúgy nem tudom mennyi lenne igazából).
Nagyon unalmas volt. Semmit nem csináltunk, csak beszélgettünk.
Mikor leszálltunk akkor láttam 4 embert. Nem tudtam, hogy ők kik akkor, de nem gondoltam volna, hogy nagyon fontos emberek az életemben.

Bocsi, hogy ez sok idő múlva jött, de remélem tetszik.
Folytatás következik!!
-