1.33

1.6K 84 16
                                    

Együtt sírtunk. Igen.. Újra együtt... Bár nem úgy, ahogy a legjobban szeretném, de jól haladunk...
- A legjobb lesz, ha magukra hagyom önöket... És sajnálom... Nagyon szép baba lett volna...- Fhu mondjál még ilyeneket kérlek.
- Mi történt?- Hát igen valószínūleg agyrázkódást kapott és hát nem emlékszik.
- Elütött egy autó és nem tudott megállni... Szóval... Áthajtott rajtad...- Annyira fájt így látni... Megakartam ölelni, de nem tudtam, hogy lehet-e... Nem tudom, hogy van-e barátja... Igaz akkor elmennék. Nagyon messzire innen, hogy soha többé ne találkozzak vele..
- Cam... Én annyira... S-sajnálom...- Ne sajnálj semmit nem érdekel mit csináltál szeretlek ah... Ez olyan nehéz. A baba aki miatt örömet leltem az életemben meghalt, a barátnōm vagyis ex barátnōm meg lehet hallani sem akar rólam. Viszont akkor nem kért volna bocsánatot.
Meagan Szemszöge
- Cam...- Igen. Érdekes helyezet. Nem igazán tudom mit érzek iránta. Úgy érzem Paulra van szükségem. Nem lesz baba sem. Hm. Jó is de a legrosszabb érzés is egyben. Mintha egy kis részem meghalt volna.- Figyelj nekem...- És ebben a pillanatban rontott be Paul a kis helyiségbe. Nyomasztó pillanat...
- Úristen Szívem annyira aggódtam érted.- Látszott rajta, hogy eléggé futhatott, mert szegényem kapkodta a levegōt. Nem is kicsit.
- Akkor én megyek..- Nem is tudtam Cam után szólni már kint is volt a szobából.
- Figyelj már Dallas mit akart?- Paul kicsit meglepōdött. Jó mondjuk semmit nem tud kb.- Meg miért sírtál?- Államnál fogva megemelte a fejem és vörös szemeimbe nézett.
- El mesélek valamit jó?- Fejemmel az ágy felé bólintottam ezzel jelezve, hogy üljön le, mert hosszú story lesz.
***
- Mi a kurva faszom.- Az egészet elmondtam neki. Azt is, hogy az apja hát igen. Meg, hogy miért mentem Camhez. Szóval mindent tövirōl hegyire. Amúgy nem tudom, hogy ki volt- e akadva, lesokkolódott vagy mindkettō. Elég nehéz volt eldönteni. Szóval ja. Én feküdtem és néztem ahogy járkál meg néha mosolyog egyet, utána mondani akar valamit, de mégsem. Szóval inkább mondjuk azt, hogy érzelmi hullámzása volt. Tisztára mint én amikor megvan. Lol.
- Szóval azt mondod, hogy terhes voltál? És ezt mi a jó kurva anyámkor akartad elmondani?!- Most kifejezetten mérges volt. Yey. Végre tudom mit érez.
- Amikor eljön az ideje akkor. De most elmondtam. És amiatt nem is kell már aggódnod amúgy sem. Nem értem mit parádézol..- Megforgattam a szemem és összefontam magam elōtt karjaimat.
- De faszomat már beléd, hogy nem fogod fel, hogy nekem ez mekkora felelōsség lett volna?! Meg azt, hogy kibaszottul kívánlak most is és legszívesebben itt helyben megdugnálak, de nem tehetem?!- Aha. Szóval innen fúj a szél. A kanos kiskutya elōbújt belōle. Egyem meg azt hiszi, hogy mivel lelki traumám volt ezért nem akarok dugni. Haha. Kurva nagyot téved. Szerintem per pillanat csak a dugásban lelem majd örömöm. Mivel mostanában kibaszott sokat ettem így az is kilōve. De mivel itt nem dughat meg majd csak otthon ezért most tudom húzni a kis agyacskáját.
- Jaj Baby... Pedig annyira kivagyok éhezve arra, hogy valaki ájulásig dugjon.- Kihívóan a szemébe néztem és végig nyaltam a számat.- Tudod milyen mélyre lemenne a farkad a torkomban? És mennyire sikítoznék miközben kutyában a lelket is kikúrod belōlem?- Hát igen sikerült. Konkrétan a nyála már folyt ki a száján és alig bírt magával.
- Hagyd abba.- Alig hallottam a szavakat, de mivel már tényleg alig bírta ezért inkább leálltam.
- Szóval jól csinálom?- Kezdtem el röhögni rajta. Annyira köcsög vagyok amúgy, hogy az borzalmas. Mármint ilyen szempontból. Jó meg néha amúgy is. Jó sokszor.
- Megbaszhatod.- Ennyit mondott. Én csak néztem rá, hogy oltsam-e be vagy csak szimplán mondjak valamit.
- K.- Na ez az, ami szerintem minden olyan embert felbasz aki nem használja max viccnek. Többek közt engem is felbasz. És Paul arckifejezése alapján ōt is. Mint egy retárdált úgy kezdtem el röhögni. Erre meg csak úgy kiviharzik a szobából. Pár pillanat múlva telefonom rezgése zavart meg. Rápillantottam a telefonom kijelzōjére és megnyitottam az üzenetet.

Unknow: 2 napod van arra, hogy válasz ki hal meg elōbb. Cameron vagy Paul? 48 óra.
Me: Már ne is haragudj meg. De ki a jó kurva anyám vagy te?
Unknow: 48 óra.

Nagyjából én itt lezártnak tekintettem a beszélgetést, mert leszarom a fasza gyerekeket akik telefonbetyárkodnak. Aztán az a szar már megint elkezdett rezegni.
- Ahj már faszomat.- Oldottam fel a telefonomat.

Unknow fényképet küldött

Csak megforgattam a szemem, de megnyitottam a képet. Igazából farokselfire számítottam. Hát az jobb lett volna... Sokkal sokkal jobb... A képen Cameron véresre verve, kikötözve és gyengén ült. Nem viccel. Ez nem csak szimpla telefonbetyárkodás. Ez sokkal több annál.

Me: Mi a faszom. Engedje el Cameront!
Unknow fényképett küldött

Ezen Paul volt... Ugyanolyan állapotban, mint Cam... De hát alig sétált ki innen pár perce...

Me: ENGEDJE EL ŌKET EZ KIBASZOTTUL NEM VICCES!
Unknow: 2 nap és választanod kell. Egy olyan aki eldobott, vagy egy olyan akinek csak a sexre kellesz.

Én nem tudok köztük választani... Ez lehetetlen...

Hii
Szóval hát igen. Fura rész. Bevallom nem erre számítottam de ezt sikerült kihoznom belōle. Fōleg mert úgy gondolom, hogy a story nem elég jó. Szóval izgalmassá teszem egy kicsit.😎
xN

Let's Talk About SexWhere stories live. Discover now