Just a dream (átírás alatt)

6. rész

"Egyből felismertem a szőke hajáról."

Az apám az. Karon ragadtam Oscart és elkezdtem húzni a másik irányba. Nem volt kedvem apámmal találkozni, sőt örültem, hogy eddig békén hagyott. De persze, hogy észre kellett vennie.

- Noah- szólt apa. Nem válaszoltam csak mentem tovább magam után húzva Oscart.

- Noah!- kiáltott megint, mire Oscar megállt, így én is. Megfordultam, pont akkor ért ide hozzánk.

- Szia- köszöntem flegmán.

- A pasid?- tette fel az őt érdeklő legfontosabb kérdést Oscar felé biccentve, aki csak csendben állt mellettem.

-Ne...- kezdtem volna ha nem szolközbe az előbb említett.

- Igen, a nevem Oscar, örvendek- lesokkolva álltam apa elött. Most komolyan azt kamuzza, hogy a pasim?

- Szóval, még mindig nem felejtetted el azt a hülyeséget, hogy a fiúkat szereted? Míg észhez nem térsz, én haza nem megyek. Nem fogom nézné és hagyni, hogy a fiam a srácok száján csüng. Nagyon remélem hamar elfelejted ezt a hülyeséget, hogy buzinak vallod magad.

- Nem beszélhet így vele! Nem igaz nem bírja felfogni, hogy erről nem ő tehet! Nem ő választotta!- szólt vissza apának Oscar.

- Te csak ebbe ne szólj bele! Főként meg úgy, hogy te is egy retkes buzi vagy!- nézett rá úgy, mint egy véres rongyra.

- Mondhat amit akar, engem nem érdekel.- zárta le ennyivel Oscar- Gyere Noah, menjünk.- mondta, majd összekulcsolta kezünket és elhúzott onnan. Csendben ballagtunk tovább.

- Nem hittem volna, hogy ennyire nem tudja elfogadni- törte meg a csendet.

- Csak az bánt, hogy a család miattam ment szét..

- Hey. Erről nem te tehetsz. Adj neki időt hátha képes lesz elfogadni.- mosolygott végig tartva velem a szemkontaktust. Azok a szemek gyönyörűek. Megint azon kaptam magam, hogy megakarom csókolni.. Aztán belém nyilalt a felismerés. Ő nem meleg. Nem lesz köztünk semmi több barátságnál. De ha meleg is lenne, akkor se venne észre egy ilyen srácot, mint én. Van nálam sokkal jobb.

- Min gondolkozol annyira?- zökkentett ki.

- Öhm... azon, hogy mit fogunk vacsorázni, mert Justint ismerve nem hiszem, hogy lesz normális kaja. Legfőbb egy gyomorrontásunk. - mondtam, mire belőle kitört a nevetés.

- Amúgy fél füllel hallottam reggel, hogy Tommy meg Justin beszélgettek valami kiskörű összejövetelről évzáró után. Nem tudod mire értették?- kérdezte.

- De. Kevinnel akkor lesz a szülinapunk.

- Szóval akkor júni 19 a szülinapotok?

- Aha. Neked mikor van?- kérdeztem félénken, mert úgy fer, hogy én is tudjam az övét.

- Már volt, májusba 13-án.

- Oké- tudtam le ennyivel. Az út további része csendben telt, mikor beléptünk a házba Justin egyből le is támadott minket.

- Srácok mi legyen a vacsi? Rendeljünk pizzát?

- Ez kérdés volt?- mondtam.

- Azt tudom, hogy neked megfelel. Oscar pizza jó lesz?- nézett a mellettem álló fiúra.

- Nem értem a kérdőjelet- mondta, mire én csak egy kicsit kuncogtam, majd Just válaszát meg sem várva felmentünk a szobába. Amint beléptünk a ledobtuk a táskákat oda ahova csak tudtuk és ledőltünk, én az ágyamra, ő a matracra. Végre- gondoltam magamban- pihi. Persze, mint mindig ez se történt meg, mivel szokás szerint keresztebe tettek a számításaimnak. Azon kaptam magam, hogy valaki megfogja a bokámat és elkezd lefelé húzni az ágyról. Rugdosni kezdtem.