1. Fejezet

108 8 4
                                    

1999. november 1. 17:00
Mike és Lily, a rendőrség vezető nyomozói épp egy gyilkosság helyszínére siettek. Házasok. Lily 28, Mike 30. Aki közelről ismerte őket érezte, kicsit már elhidegültek egymástól. De amint ezt bárki megemlítette, elterelték a témát.
-Megérkezett-szólt a GPS gépies hangja.
-Mike?
-Igen Lily?
-Rossz előérzetem van.
-Jaj Lily, ezerszer csináltuk már ezt! Nem lesz semmi gond!
-De Mike...
-Nyugodj meg Lily, nem lesz semmi.
Lily kicsit sértve érezte magát Mike kissé lenéző beszédstílusa miatt, de nem szólt semmit.
- 6-os ház, 6. emelet hatos lakás?-kérdezte Mike.
-Igen.
Miután bementek a lakásba, egyből meglátták a testet. Egy húsz év körüli lány volt.
-Szegény. Családja nem kereste?-kérdezte Lily.
-Nem. Árva. Csak pár barátja volt az egyetemről. Ők jelentették, hogy nem volt iskolában, a telefont sem vette fel és ajtót se nyitott.
Lily nem válaszolt semmit. Elmélyedt a gondolataiban. Vajon mik lehettek a lány álmai? Milyen munkát keresett volna az egyetem után? Volt-e már szerelmes?
-Föld hívja Lily-t!-zökkentette ki Mike Lily-t a gondolataiból.
-Jaj, bocsi, mit mondtál?
-Nézz körül ebben a szobában!-mondta egy kissé dühös hanglejtésben, azzal faképnél hagyta.
Néha olyan, mint egy óvodás-gondolta Lily.
A szoba, ahol a lány feküdt, nappalinak tűnt. Szekrények, két fotel, asztal és kanapé. Lily meglátott valamit az egyik sarokban. Egy naplóbejegyzés volt az:

1999. szeptember 17.
Kedves Naplóm!

Mióta ideköltöztem, furcsa dolgokat hallok. Kopogásokat, csörgéseket. Néha a tárgyak maguktól leesnek. A barátaim azt mondják, őrült vagyok, de szerintem valami nincs rendben ezzel a lakással.

Még mielőtt Lily szólhatott volna Mike-nak, valami hátborzongató történt. A hulla felemelte a fejét és rámutatott Lily-re, mintha ezzel azt sugallaná, ő lesz a következő. Mike a sikoly hallatán azonnal odarohant a félelemtől reszkető Lily-hez.
-Úristen, Lily, mi történt, jól vagy?
-A-a h-hulla...
-Mi van vele?
-Rám mutatott!
Ahogy Mike ránézett a lány testére, tényleg mintha megmozdult volna, de még mindig kételkedett.
-Lily, biztos vagy benne?
-A két szememmel láttam! De megértem ha nem hiszed el, viszont gondolj bele! Mikor hazudtam én neked?
-Mindegy, egyenlőre vigyük be a hullaházba boncolásra!
-Jó, de egyébként találtam egy naplóbejegyzést.
-Az remek! Én akkor elviszem a hullát, te meg még keresgélj nyomokat!
Ezzel Mike el is ment a testtel együtt.
Mindig rám hagyja a keresgélést, de most az egyszer nem bánom-gondolta Lily és ezzel neki is látott a munkának.
Egy-két órával később már 4 naplóbejegyzése volt. A szept. 17-ei, egy szept. 30-ai, egy okt. 16-ai és egy okt. 31-ei. Mivel az elsőt már elolvasta, a másodikkal folytatólagosan tovább olvasta őket.

1999. szeptember 30.
Kedves Naplóm!

Otthon úgy érzem, mintha figyelnének. Nem merek hazamenni, pedig muszáj. Egyre több hangot hallok és egyre hangosabbak. De más nem hallja őket. Mintha valami beférkőzött volna a fejembe.

1999. október 16.
Kedves Naplóm!

Nem tudok semmire se koncentrálni. Csak a hangokat hallom. Sötét alakokat látok. Mindenhol úgy érzem hogy figyelnek. Szerintem ez a valami meg akar ölni. Vagy csak megőrültem.

1999. október 31.

Meg akar ölni! Félek. Rettegek. A hangok még hangosabbak. Mi az ott? Valami van a sarokban. Közeledik. Mindj__

Lily hangosan gondolkodott:
-A kézírás egyre olvashatatlanabb. Mintha mindig sietősebben írt volna. És az utolsó bejegyzés... Mintha akkor írta volna, amikor meggyilkolták. De akkor hogy került a fürdőszobába? És amiket ír? Vagy megbolondult, vagy... De szellemek nem léteznek!
Ekkor rémisztő zaj hallatszódott. Három koppanás. Lily-nek nem kellett több, gyorsan eltette a bejegyzéseket, bezárta az ajtót és felhívta Mike-ot.
-Mike! Most azonnal gyere ide!
-Nyugi Lily már egyébként is elindultam, kettő perc és ott vagyok. De mi olyan fontos?
-Csak gyere ide és meglátod!

10 perccel később

Lily megkönnyebbüléssel látta Mike autóját befordulni a sarkon.
-Na, mi olyan fontos?-kérdezte Mike.
-Olvasd el ezeket!-mondta Lily és ezzel Mike kezébe nyomta a naplóbejegyzéseket. Egy-két perc múlva Mike újra megszólalt.
-Ez az összes nyom?
-Átkutattam az egyész lakást. Semmi ujjlenyomat, semmi vérnyom, semmi DNS. Csak ezek.
-A bejegyzésekre két magyarázat van. Vagy megőrült, vagy...
-Vagy valami paranormális történt.
-Lily, ugye te nem hiszel az ilyenekben?
-Eddig nem hittem, de miután elolvastam ezeket, 3 koppanást hallottam.
-Lehet, hogy csak...
-Nem. Olyan volt, minta az egész lakás kopogna.
-Mindegy, ezeket vigyük be a laborba kivizsgálásra aztán menjünk haza.

Aznap éjjel

Lily a lány lakásában volt. A síri csendet egyszer csak három koppanás törte meg. Lily az ajtóhoz rohant... De az nem volt ott. A helyén piros felirat: NINCS MENEKVÉS. A koppanások folytatódtak. Kis idő után csörömpölés is kezdődött. Lily sikítani akart de nem tudott. Úgy érezte, figyelik. Árnyakat látott. Pánikolt. Egyszer csak egy fekete füst elkezdett közeledni hozzá. Már majdnem elérte amikor...

Amikor felébredt egy vérfagyasztó sikolyt hallatva, amire persze Mike is feriadt.
-Mi történt, Lily?
-Mike, a kopogás, a csörömpölés, az árnyak...
-Nyugi, Lily. Semmi baj. Csak álom volt.
-Nem, nem csak álom volt.
-Ezt hogy érted?
-Megtörtént. A lánnyal.
-Ezt miből gondolod?
-Csak... Érzem.
-Lily...
-Ne is mondj semmit, Mike! Tudom hogy hülyének nézel.
-Jó mindegy. Inkább készüljünk munkába. Nem gond ha ma egy kicsit előbb megyünk be.

Munkában

Mike a törvényszéki patológussal kiabált.
-Hogy érti azt, hogy eltűnt?!
-Hát én...
-Talán kisétált, vagy mi?
-Igazából valami olyasmi...
-De halott volt! Mire a helyszínre értünk már ki volt hűlve a test!
Lily-nek nagyon rossz előérzete volt. Ki akart lépni a nyomozásból, de tudta, hogy Mike nem engedné meg. Eddig minden ügyet megoldottak. Mike túl büszke ahhoz, hogy erről a címről lemondjon.
A patológus intett Lily-nek, hogy amit mutat, azt neki is látnia kell. A videó amit mutatott egy biztonsági kamera felvétele volt. A boncteremben halálos csend uralkodott. Egészen éjfélig. Akkor ugyanis valami vérfagyasztó történt. Az egyik fiók elkezdett mozogni. Aztán hirtelen kivágódott, felfedve a fiatal lány testét. A hulla emberfeletti gyorsasággal felült, majd rémisztő lassúsággal elkezdett kimászni a fiókból. Amikor sikerült felállnia épp háttal állt a kamerának. Egy hirtelen mozdulattal 180 fokkal elfordította a fejét. Lily felsikoltott. Karrierje során már sok mindent megtapasztalt, de ehhez foghatót még soha nem látott. A lány szemei teljesen feketék voltak.

A kép megszűnt és alig hallhatóan suttogás hallatszódott.
-Te következel.
Lily hátrálni kezdett. Tudta, hogy ez neki szól. Érezte.
Hátrálás közben megbotlott. Szörnyű fájdalom hasított a fejébe. Aztán elsötétült előtte a világ.

Oké, elég sokan ösztönöztek arra, hogy tegyem publikussá ezt, legtöbbet Secretphoenix amit nagyon köszönök :)
Ez az első magyar könyvem nem csak Wattpad-on, hanem egyébként is. Teljesen más, mint amiket általában írok. Két éve írogatom/csiszolgatom, úgyhogy épp ideje kiraknom :D
A folytatás jön majd, de nem túl hamar, mert alig van szabadidőm.

Az elmegyilkosWhere stories live. Discover now