Örömmel keltem hiszen tudtam, hogy tanítás után elmegyek apuhoz. Úgy érzem ma semmi és senki sem törölheti le a mosolyt az arcomról.
Belenéztem a szekrénybe. Egy cuki fekete-rózsszín egyberuhát, fekete fűzős magassarkút és a kedvenc Chanel- es táskám amit anya vett 18-dik szülinapomra.
Ma ékszereket is választottam: egy levél alakú nyakláncot és egy pár masnis fülbevalót.Lassan elindultam Theo- hoz akivel megbeszéltük, hogy együtt megyünk suliba.
Csöngettem.
- Gyere be!- hallotam meg Theo hangját.
Nem kellet sokáig keresnem, megtaláltam a konyhában a törülközőbe csavarva.
- Szia!- nézett rám.
- Szi..szi..a!- elpirultam.
Végig mértem. Nagyon aranyos volt, a haja vizes volt, majd lejebb nézetem. Egy darabig csak bámultam a kockahasát. Ezt ő is észrevette:
- Meg akarod fogni?- villantott egy féloldalas mosolyt.
- Talán.
Közelebb jött, megfogta a csuklóm és rárakta a hasára. Szép lasan végig sinítottam. Oda hajolt a fülemhez és belesúgta:
- Ebben a ruhában nagyon izgató vagy!
Szerintem már paradicsom piros volt az arcom.
- Kérsz reggelit?- nézett rám.
- Aha.- huppantam le az egyik bárszékre.
- A pirítóst vajjal, nutelával, mogyoró krémmel vagy májkrémmel?
- Nutellával.
Elkezdte megkenni a kenyereket. Csupa nutella és vaj volt. Oda léptem mellé és lenyaltam a nutellát az ujjairól.
- Én nem elégszem be ennyi nutellával!!- felkaptam a nutellás dobozt és elkezdtem vele futni.
- Add visza!- futott utánam.
Hátráltam. Nem vettem észre és ráestem a kanapéra. Theo rám ugrott, kivette a kezemből a dobozt és ledobta a földre. Egy darabig így maradtunk aztán megszólalt a telefon időzítője.Már a suli előtt voltunk. Éppen a szekrényembe kotorásztam és azon gondolkoztam, hogy kerülhetem el Jeremy.
Becsapódott a szekrény és az emlegetett szamár állt elöttem.
- Szia hercegnő!
- Eddig jó napom volt. EDIG!!
Magához húzott és megcsókolt, közben belemarkolt a fenekembe. Ellöktem magamtól és teljes erömből pofon csaptam.A nap úgy telt ahogy szokot nem volt semmi érdekes. Alig vártam, hogy kicsöngesenek. Egyenesen rohantam ki az iskolámból. Gyors léptekkel elmentem a buszmegállóba és láttam, hogy az egyik helyijárat 5 perc múlva indul.
Gyorsan oda értem apához és kis sétálás után meg pillantottam a házat. Két szintes családi ház. Bele se gondoltam, hogy családja is van. Úr isten. Jó becsöngetek. Felmentem a tornácra és megnyomtam a csengőt. Egy 20-30 év körüli férfi nyitott ajtót.
- Szia!- köszöntött kedvesen.
- Szia! David Diamond-ot keresem.- mondtam félénken.
- Én vagyok az. Mit szeretnél?
Ez nagyon meglepő. Nem hittem, hogy az apám ilyen sexy.
- Beszélnem kel veled!
- Ki vagy?
- Evelin Diamond.
Megijedt és már rám akarta csukni az ajtót, de én megakadályoztam.
- Mit akarsz tőlem?- emelte fel a hangját.
- Csak szeretnék veled beszélni.
- Én meg nem!!
- Kérlek! Te vagy az egyetlen esélyem!- kezdtem el sírni.
Megenyhült és beengedett.
- Ülj le!!- mutatott a székre, majd folytatta- Miért jöttél?
- Nem akarlak megismerni csak szállást keresek.
- Ott vanak a szüleid, menj hozzájuk!
- Nem érted? Nincs senkim! A szüleim meghaltak 1 éve és egy lepukkant házban lakom és a gyerek tartásodnak köszönhetően nem haltam éhen! Ha nem fogadsz be az utcára kerülök! Én ezt már nem birom!- bőgtem.
- Tételezük fel, hogy ide költözhetsz. Mit mondanék a barátaimnak?
- Hogy én az eltitkolt hugod vagyok.- szipogtam.
Végigmért, majd megadta magát.
- Három feltétellel: - 1: nem avatkozol bele az életembe
- 2: nem szólíthatsz
apunak
- 3: nem mondhatod el
senkinek, hogy az apád
vagyok
- Értem.
Megöleltem David-et.
- Na gyere, elmegyünk a cuccaidért.- simitotta meg az arcom.
Megtöröltem a szemem és beültünk a kocsiba.Már az összes cuccomat áthoztuk az én szobámba. Újra van saját szobám. Imádom David- et és hálás vagyok neki.
- Nagyon köszönöm.- ugrottam a nyakába.
- De tartsd be a szabájokat.
- Oké.Sziasztok!
Remélem tetszett!
Sietek a folytatással!
Ha tetszett ☆- ozatok és commenteljetek!
Puszi: 🌈Lexi 🌈
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Egyedül
Genç KurguFigyelem a story tartalmazhat trágár beszédet és +18 as jeleneteket, utalásokat!! A nevem Evelin Diamond és árva vagyok. Édesanyám meghalt ahogy a nevelő apám is. Senki sem tudja hogy nincsen családom így egyedül kell megkűzdenem a sulival.