Haláli Sztorik

3

Éva végezte otthoni munkáját főzött takarított mosogatott ebben a percben. Nyugodt volt míg az ablakon besuhanó hideg fuvalatt végig nem szaladt rajta. Eszébe jutatta a rémálomba illő történéseket. Hiába probálta kitörölni emlékeiből ezeket a dolgokat nem lehetett. Kihúzta a dugót a mosogatóból hogy lefolyon a víz. Szép örvény látszott kialakúlóban ami berántotta kezét és csavarni kezdte csuklóját, küzdött ellene de felesleges volt. Olyan erővel szívta lefelé hogy nem tudott csinálni ellene semmit. Másodpercek teltek el igy de Évának óráknak tünt mire sikerült kiszabaditania magát, keze zsibadt újai szerteágazva remegtek, minden ujjperce kifordult a helyéről és véraláfutásos lett. Sirt a fájdalomtól mikor eggyesével tördelte vissza ujjait. Reccsenés reccsenés után és újabb fájdalmak fájdalma. Nem akkart mesélni senkinek rolla mert már igy is bolondnak tartotta családja még a végén bolondok házába dugják.
Mikor a többiek is hazaértek éva meglátta egy szem fiát és csak ennyit mondott.
- El kell költöznünk.
- Egy pár hónap és elköltözünk. Nyugtatta őket lászló.

Ahogy teltek a napok kezdtek lecsillapodni a kedélyek több hétig nem történt semmi. Éva is kezdett megnyugodni. László megkapta az első havi fizetését amit nagyon jónak vélt és tudta hogy ebből tudnak új albérletett keresni. Még aznap el is kezdték csak valami mindíg adódott mintha valaki vagy valami nem akkarná elengedni őket. Vagy elment az áram vagy elment a net eltünt az újság.
Az este mindenki tudott aludni csak Éva forgolódott az ágyban. Éjjeli kettő körül kisétált a konyhába egy pohár vízért, elkortyolgatta majd visszasétált a szobába. Az ágy mellé érve valami furcsára lett figyelmes, egy hatalmas fekete pók mászott papucsán, elakadt a lélegzete és próbált nem megmozdulni. A pók már a bokájánál járt, a nyolc szőrös láb csak simogadta lábát. Ez miatt nem is lett figyelmes az ágy alól hömpölygő pókok hadára. Hirtelen az egész testét kezdték ellepni minden testnyilásába bemásztak, érezte ahogy torkán kúsznak lefelé ahogy az orrát turják és a nemiszervébekúsznak fel és kaparják vaginájának belsejét, végbeléből egészen a gyomráig másztak és feszítették szét azt. Egész testét eltakarták a pókok. Hatalmas kínokat kellett átélnie hüvelye szétreped, gyomra fel akkart durrani tehetettlen volt csak az járt az eszében utoljára hogy miért pont én. Érezte hogy az utolsókat rugja egy ideig tudta követni az eseményeket, a fájdalom mértékétől szürkeség borult az elmélyére.

Reggel László felkelt nyújtózkodott egy nagyot oldara nézett de nem feküdt mellete senki. A padlón találta évát vérben úszva ami a száján és intim testrészéből távozott testéből. A férfi odaszaladt hozzá és probálta felébreszteni de a test nem mozdult állapotából csak egy apró fekete pók szaladt ki szájából vér csíkot húzva a padlón egészen az ágy aljáig.
- Jó reggelt apu. Lépet be Pisti a szobába. Majd elakadt a szava a látványtól ennyi vért még soha sem látott.
- Menj ki fiam. Monta potyogó könnyekkel László.

A rendőrség megállapította hogy nem gyilkosság történt csak belső vérzése lett minden testrészében amit idáig lehetetlennek tartottak hogy előforduljon.

László teljesen összezuhant magát érezte hibásnak Éva haláláért. Elhanyagolta magát nem borotválkozott és tisztálkodott az italt sem vetette meg. Igy történt hogy Pisti szülők nélkül maradt, az anyja meghalt az apja nem foglalkozott vele csak magára számithatott. Nem vitték iskolába nem csináltak neki reggelit sem ebédet. Az egyik nap mikor László hazatért Pisti szobájában játszott odasétált hozzá és törökülésben leült mellé. Pisti felnézett rá érezte az alkohol szagát és az izadság fanyar bűzét rajta.
- Fiam szeretlek , de nehéz döntést kell hoznom. Nem tudok most ennyi mindenre oda figyelni ugyhogy azt gondoltam hogy beadlak egy intézetbe anyád temetése után.
Pisti felhúzta szemöldökét és szemei könybe lábadtak.
- Ne apa nem akkarok elmenni.
- Muszály lesz nem tudok rád vigyázni.
Pistit elöntötte a harag és elkezdett ordítani apjával.
- Miért nem te haltál meg miért anyának kellet, te szemét ő vigyázott volna rám nem ugy mint te.
Lászlót kezdte felbősziteni fia stílusa.
- Te nem vagy az apám egy igazi apa nem hagyná el fiát soha de te egy roncs vagy, inkább dobd fel a talpad.
László mérgében meglendítette kezét és hatalmas pofont osztott ki.
- Hogy beszélsz velem te szemét láda. Az anyád miatad halt meg mert nem bírta elviselni hogy egy ilyen suttyó gyereke van mint te.
Elkapta grabancát és a falhoz nyomva elkezdte folytogatni. Pisti érezte ahogy a férfi erős munkás kezei körbe fogják nyakát próbálta lehámozni magáról nem járt sikerrel. Majd mordult egyett a ház és László arra lett figyelmes hogy a tér egyre szűkebb körülötte a falak elkezdtek közeledni egymáshoz igy préselték az oxigént össze. Az ajtóhoz szaladt elkezdte rángatni nem nyilt csak a ház mordúlt és remegett.
A falakat már csak pár centi választotta el egymástól. Láazló ki akarta támasztani magával. Két karját neki feszítette az egyik falnak a másiknak a hátát, de a fal erősebnek bizonyult. Kificamitotta vállát az alkarcsontja eltört és kiszakadt helyéről. Csak a fehér véres csonk látszott ami kivágta magát alkarjából izmokon és inakon át. László ordított a fájdalomtól addig míg csontjai ropogása és belsőszervei pukkanása el nem nyomta annak zaját.
A fal kilapította testét mintha úthenger szaladt volna végig rajta. A falak csak egy helyen nem értek egymáshoz mégpedig a fiú körül, ott egy méteres átmérőjű kör jött létre megvédve őt. A fiúnak felfordult gyenge gyomra apja haláltusáját végignézve.
Összegörnyedve sírt magában hogy lehetett ilyen buta hogy apja halálát kívánta de már nem tudott vele mit kezdeni igy alakult. Felállt leporolta magát és a telefonhoz sétált. Felemelte kagylót és három számot nyomot le.
- Jó napot apukám meghalt.
- A fal kilapította. Már idegesebb hangnemben.
- Nem érti meg hogy az apám ugy néz ki mint egy palacsinta És lecspta a telefont.
A rendőrség megérkezett felismerhetetlen holtestett találtak az egyik szobában a másikban egy kisfiú magában játszott és ezt mormogta
Ő vigyázott volna rám.

  -  Na hogy van a fiatal ember. Szolt az  ápoló nővér a másikhoz.
- Fél a falaktól. Nagy kacagás töltötte ki a teret.
- Képzeld elköltözöm Tiszanánára.
- Miért pont oda?
- Olcsó havi lakbér és a tulaj az egy isten tuti magamra rántom pár izasztó menetre.
- Kis ribanc. S nevetek tovább
- Csak a szomszédben van egy bolond asszony őt is be kellene hozni ide.
Benyitottak a 101-es szobába.
- Orosz István meghoztuk a gyógyszereit. Hogy érzi itt magát a Nyugalom nevű gyógyintezetben?
- A falak, vigyázok a falakkal.

2016.05.27