Scott McCall
Látnokok
Beleütöttem a lacrosse ütőmbe, hogy biztos legyek abban, hogy a szálai erősek voltak. Eközben a tekinetetem Liamre vándorolt. A szekrénye előtt ült és épp a cipőjét kötötte meg jó erősen. A nagy sietségben, ami az öltözőben volt, megtaláltam Stilest is. Kedd óta nem szólt hozzám, miután megtaláltuk Liamt a földön. Néztem, ahogy felvette a felsőjét és kíváncsi voltam, min gondolkodhatott. Karikák voltak a szemei alatt, amik egy árnyalattal sötétebbek voltak a bőrszínénél. Majdnem úgy nézett ki, mintha évek óta nem aludt volna. Mint, mikor a Nogitsune átvette rajta az irányítást. Megborzongtam, de a figyelmemet elterelte az edző, aki épp belefújt a sípjába.
- Jól van lúzerek, figyeljetek. - kiáltott Finstock edző. - Azt akarom, hogy kimenjetek oda és harcoljatok! - mindegyikünkre rá nézett egyenként. -Ahh, kit álltatok? A Devenford Prep ellen játszunk, csoda lenne, ha mi győznénk. - forgatta meg a szemeit. - Csak menjetek ki oda és tegyétek... Bármit is tesztek, csak csináljátok.
Csendben és gyorsan követték a játékosok az edzőt kifelé. Stiles, Liam és én hátramaradtunk és egy lassabb tempóban követtük a többieket. Semelyikünk nem szólt semmit, de biztos voltam benne, hogy ugyanaz az érzésünk volt. Valami nem volt rendben és attól féltem, hogy valami történni fog a meccsen. Valami mindig történt. Egy nagy nyitott pálya és egy nagy tömeg. Sosem maradhatott el, hogy történjen valami. De ezek a gondolatok eltűntek, mikor a csapat kisétált az edzővel, így utánuk becsapódott az ajtó. Stiles, Liam és én megugrottunk, mikor egy tini fiú belépett rajta a lacrosse ütőjével a kezében.
- Brett? - szólaltam meg. A zöld szemei rám néztek, mire észrevettem egy kis félelmet benne. - Mit csinálsz itt? - erre megfeszült az álla.
- Voltak ezek az álmaim, - szünetet tartva, fusztráltan becsukta szemeit. - látomások vagy mik. - nyitotta ki újra a szemeit. - Olyankor alig tudom kontrolálni az átváltozásomat. - erre mérgessé váltak az ajkai. - És ez mind miattad van.
Hirtelen elindult felém, de Stiles elém lépett.
- Huhh, oké, öhm azta. Mi a pokolról beszélsz? - Brett nevetni kezdett, de úgy tűnt, ez mindjárt sírássá alakul.
- Hát nem látod? Mármint nézz magadra. - Stiles hátralépett egy lépést és ekkor vettem észre Brett szemei alatt a táskákat. Fáradtnak tűnt. - Te is látod őket, nem? - Stiles nem válaszolt semmit, mire hátrahúztam.
- Miről beszélsz?
- A szörnyek, a gyilkosságok, a vérszívó lények. - köpött egyet. -A dolgok, amelyek kísértik álmainkat. - ledobta a lacrosse botját, és rám rohant. - És jönnek érted és mindegyikünkért, csak hogy megkaphassanak téged, az "igazi alfát". - Liam rám nézett, majd Brettre, aztán megforgatta a szemeit.
- Nem hibáztathatod Scottot. Bármi van, segítenünk kell neki harcolni ez az izé ellen, ami követ minket.
- Minket? - rázta meg a fejét Brett egy kuncogással. - Csak őt követi. Mi csak akadályok vagyunk neki, amiket el kell távolítania.
- Vicces. - szólalt meg Stiles. - Ezeket pont az a srác mondja, akinek Scott már megmentette a szűrét - erre felém fordult. - Hányszor is? - megráztam a fejem.
- Nézzétek, nem fordulhatunk egymás ellen. A legjobb, amit tehetünk, legyőzni őket és megmenteni annyi életet, amennyit csak lehetséges.
Brett mozdulatlanul és rezzenéstelenül rám nézett. Lassan megrázta a fejét és a szemei elkezdtek ragyogni.
- Nem érted, mi? Nem lehetsz a megmentő Scott. Ezúttal nem.
Mögötte kinyílt az ajtó. Finstock edző egy pillanatig sokkolva figyelt minket, majd megforgatta a szemeit.
CZYTASZ
Taming The Alpha || Scott McCall [Magyar Fordítás] SZÜNETEL!
Wilkołaki"Ha Scott véd meg mindenkit, akkor ki védi meg Scottot?"