Katherine úszott már a boldogságban és volt nagyon mélyponton is. Most vajon akkor mi jön? Még mélyebbre zuhanás? Vagy végre megtalálja a boldogágot? Megjavul vagy örökre elhagyta az ikreket? Semmi változás nem lesz vagy végre benő a feje lágya? Vag...
Hogy milyen az életem? Jó... Jónak kéne lennie... Boldognak kéne lennem, de nem vagyok. Nem teljesen. Rohadt stresszes anyának lenni. Sosem alszod ki magad, sosem szexeled ki magad. Főzöl, eszel, etetsz, takarítasz, eszel, etetsz, alszol, etetsz, eszel, alszol és fél évben egyszer szexelsz, amikor eldobod a gyerekeket valahova a születésnapodon. Kurva unalmas!
Ian és Elizabeth – az első ikreim – már négy évesek, ami azt jelenti, hogy végre bedughattam őket az oviba. A második ikreim, Alison és Cole pedig szintén nem sokára töltik a harmadik életévüket tehát szeptembertől mehetnek oviba. Ámen, lesz egy kis pihim.
Vagyis, igazából, ami azt illeti, meguntam, hogy háztartásbeli vagyok. Dolgozni akarok, élni akarok. Sose függtem senkitől, most sem akarok. Alaric kivett egy hét szabadságot, tehát elkezdtem járni interjúkra.
- Szeptembertől tudnék kezdeni, mert addig vagyok GYES-en - mondtam a főnöknek.
- Ühüm – nézte a papírjaimat. – Ahogy látom, eddig soha nem dolgozott.
- Igazából... – A pornósztárságot, talán még sem kéne elmondanom... - Nem. Nem igazán, mert egy szemesztert jártam a színművészetire, aztán kiderült, hogy terhes vagyok... Megszülettek az ikrek, maaajd a másik ikrek...
Ami az egyetemet illeti persze nem jártam be, de bedugtam magam, szóval tényleg van egy szemeszterről papírom. Ah, régi szép idők.
- Ühüm – mondta a pasas. – Sajnálom, de nem tudom alkalmazni.
- Értem – haraptam az ajkamba. – Semmilyen... lehetőség nincs rá?
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
- Semmi. Távozzon! – mondta morcosan. Fasza, már nem is kellek senkinek. Azt hittem, hogy egy hülye kis titkárnő állásra be tudok kerülni... Olyan sok pornóban van, hogy a titkárnőt húzogálja a főnök... Reméltem, hogy talán egy szopással vagy egy-két menettel bekerülhetek, de úgy látszik nem vagyok már dögös.
Elvettem a papírom, és távoztam. Ez már a harmadik hely ahonnan elutasítottak. Kétség kívül bölcsődébe kellett volna adnom a kölköket egy év után, akkor talán jobban lenne esélyem. Kikapcsoltam a telefonomat, és beültem egy bárba. Egy pohár áfonyabort szopogattam már egy órája. Hát igen, nem vagyok a régi. Ekkor láttam, hogy szemez velem egy korombeli férfi, vagy lehet, idősebb, csak jól tartja magát. Beszívtam az ajkaimat, és úgy néztem rá. Megfogta a poharát, majd átült hozzám.
- Szia, szépségem!
- Helló - mosolyogtam. – Csak nem idevonzottalak? – kortyoltam újra a poharamba, és szexin végig nyaltam a szám. Talán visszatért a varázsom?
- Ó, de még mennyire!
- Jó tudni - csavargattam egy tincset.
- Gyönyörű vagy, ezt én mondom! – mosolygott rám eléggé ismerősen...
