Rossz Lány

1.2

A n d y

A szüleim megint veszekednek.Egyre többet és többet.Apa szerint,anya túl sokat van a sűrgősségin,anya szerint meg ő,jár el nagyon sűrűn.Az újságok meg le is hozzák azt.

-Ki ez a nő,Dominik?-kiabál anya,én pedig minden egyes szót hallok,a lépcsőn ülve,míg ők  nappaliban vannak.

-Mit tudom én.Csak úgy odajött hozzám!-kiáltott vissza apa.Mindig ez van,csak üvöltöznek.Hallottam amint valamit elhajítanak,és valakin csattan.Feltételezem anya vágta hozzá,az újságot.Itthon mindig magyarul beszélnek,de az angolt jobban szeretem.

-Elegem van belőled!Elöszőr Sarah,most meg ez a másik ribanc.Az évek alatt hányszor csaltál meg?Mi?Hányszor??Míg én otthon ültem,a gyerekkel,te kivel kufircoltál éppen?Fruzsi nem volt meg,véletlenül?!-anya hangja hisztérikusan csengett,mindjárt sírva fakad.Túl jól ismerem.

-Te hallod miket beszélsz,Léna?Teljese...-kezdett bele apa,de én már nem bírtam ezt tovább hallgatni.Felálltam a lépcsőről és nem tőrödve velük mentem be a nappaliba,hogy elvegyem a kulcsaimat,a dohányzó asztalról.

Amint beléptem,mindketten rám kapták a tekintetüket.Anyán a kórházi ruhája volt,apán pedig a szokásos fekete farmer,v-nyakú póló kombináció.A szüleimen az idő semmit sem fogott,simán letagadhattnak jó pár évet.Szeretem őket,de nem bírom hallgatni a veszekedésüket.

-Kicsim,ööö beszéltem a nagyival.A hétvégén repülsz Budapestre.-mondta anyu,miközben szipogott,és az arcát törölgette.

-Ha elválltok,most mond.Ne egy pesti hétvége után.-feleltem,és felkaptam a kulcsaimat.Apa mellém lépett,és megfogta a vállamat,de én kirántottam.

-Láttam én is,a net tele van vele.Ki az a nő?-kérdeztem,de inkább megráztam a fejem,egy száraz nevetéssel-Nem érdekel.Inkább hagyjuk.

-Fiam,csak egy nő.Fogalmam sincs ki ő.-mondta a szemeimbe nézve,aztán anyára nézett,akinek folytak a könnyek az arcán.De sebesen törölgette le-Bébi hinned kell nekem.-nézett könyörgően anyára,de ő csak odajött hozzám,megölelt,amit viszonoztam,majd adott egy puszit.

-Vigyázz magadra!Ha bármi van,hívj.Szeretlek,kicsim.-ment el mellettem fel az emeletre,én pedig a kijárat felé vettem az irányt,apa meg ott maradt egyedül a gondolataival.

Amint átléptem a küszöböt,megszólalt a telefonom.Előhalásztam a zsebemből,a kijelzőn a keresztanyukám képe villogott,és neve.
Fogadtam a hívását.

-Szia,drágám.Hogy vagy?Már nagyon hiányzol.-szólt bele,nekem pedig a szívem át járta a melegség.Ő a világ legjobb keresztanyukája.Sokkal inkább olyan,mint egy második anya.Anyuval mega  barátságuk töretlen,immáron több,mint húsz éve.

-Meg vagyok,Hanna.Péntek éjszaka utazom,hozzátok.Vagyis annyit mondtak,hogy a nagyi vár.-mondom miközben a kocsimhoz sétálok,és beülök az Audi A4-be.

-Az a zakkant anyád,mondhatta volna.-morgolódott,és biztos voltam benne,hogy ráncolta a homlokát-Na mindegy.Úgy volt,hogy szombaton megyek vissza Londonba,de akkor még maradok.Van számodra egy meglepetésem,szivem.Nagyon fogsz neki örülni!-a hangja izgatottan csengett,engem pedig nevetésre késztetett.

-Én is csak most tudtam meg.Megint veszekedtek.-sóhajtottam,hátra dőlve az ülésbe.Hanna a vonal túlsóvégén,egy másodpercig hallgatott.

-Megint?-a hangja komoran  csengett.

-Aha.Apa megint alkotott.-fújtam ki a levegőt,és  a pillantásom,a visszapillantóra terelődött,ahol mozgást érzékeltem.Megláttam azt a lányt,aki nekem adta magát,a tavaszi szünetbe.Aki akkor és ott megbízott bennem,és akit azóta sem tudok kiverni a fejemből.

-Apád egy idióta.-mordult fel,gondterhelten felsóhajtva-Megyek,felhívom anyádat,mi történt.Majd hívj,kincsem.Szeretlek,szia.-köszönt el.

-Én is.Szia.-tettem le,és szálltam ki a kocsimból,és sietősen mentem Grace után,aki a járdán állva,nagyon keresett valamit,a táskájában.
Ahogy egyre közeledtem,a szívem annál gyorsabban vert.

-Nem kéne  sötétben mászkálnod.-szólaltam meg,a háta mögül,mire ijedten fordult meg.Az arca abban a másodpercben könnyebült meg,hogy engem lát.

-A frászt hoztad rám,Andy.-rivalt rám,de én csak elvigyorodtam.

-Mit keresel itt,Grace?-kérdem felvonva az egyik szemöldököm.
A lány,makacsan össze fonja karjait a mellkasa előtt,mire a mellei megemelkedtek,a pólója pedig engedni látta,a dekoltázsát,aminek nagyon is örültem.Pasiból vagyok na.

-Semmi közöd hozzá.Én sem kérdeztem meg,mit keresel itt.-rámcolta  a homlokát.
Erre csak a mellettünk lévő házra mutattam,amit vaskapu vett körül,nyitott kocsifelhajtóval,ahol parkolok.

-Itt lakom.-jelentettem ki,Grace szája pedig elnyílt.

-Oh.-formálta  az ajkai,azok a tökéletes,csókolmi való ajkai.

Mégis mi a fene van velem?
Csókolni való ajkak?Teljesen megbolondultam.Ez a lány bolondított meg.Egy idióta vagy,Andy!

-Nekem mennem kell.-mondta kissé zavartan,de mikor elakart sétálni,elkaptam a csuklóját,gyengéden.

-Elkísérlek.Késő van.-jelentettem ki,de Grace tiltakozni kezdett.

-Nem kell,Andy.Tudok vigyázni magamra!Amber meg már vár.-felelte,kirántva magát a tartásomból.

-Ki azaz Amber?-kérdeztem rosszallóan.Nem tetszett,hogy nem ismerem ezt a lányt.Kitudja milyen egy szakadt ribanc.

-A kishúgom.-mondja egy halvány,meleg mosollyal.Én pedieg megkönnyebülök.A testvérét hívják Ambernek.
Nekem nincs testvérem.Anya nem akart szülni,azt mondta én vagyok az egyetlen,akiért megérte a szülés.Amióta az eszemet tudom,mindig elmondja mennyire szeret,és tőrödik velem.A mai napig van,hogy hercegemnek hív.Imádom anyát,ő a legfontosabb nő az életemben.A világ legjobb anyukája,aki nap,mint nap életeket ment.
Apa pedig egy nagy marha,de szereti anyát,és engem.Szeretem apát,akármilyen baromságot csinál,ő a legjobb apa a Földön.
Csak most haragszom rá.Habár anyával mindig szorosabb volt a kapcsolatom,de apa így sem maradt ki semmiből.

Hiába a rosszfiús imidzs,a felhajtás.Egy egyszerű tini vagyok,aki imádja  a családját.

Vajon Gracenek milyen a viszonya a szüleivel?

-Gyere-intettem a kocsim felé-haza viszlek.

Grace hevesen rázta a fejét,nemegesen.

-Nem kell,Andy.-tiltakozik,viszont nem olyan könnyű lerázni.

-Ne tettesd már magad,Logan.Szállj  be akocsiba,hogy minél előbb haza érj Amberhöz.-utasítottam,de a lány kételkedve gondolta át a szavaimat,majd elindult a kocsim felé.

Beszállt az anyós ülésre én pedig mellé.Grace elmondta  a címét,és már hajtottunk is.

Egy szót sem szóltunk,csak csendben elvoltunk a gondolatainkkal.Mikor elutoljára beszéltünk,ma reggel,szép szóval lepattintott.De nem baj.Egyszer úgyis beadja  a derekát.Főleg úgyhogy ma véglegesen dobtam,Arianat.Ideje változtatni.Erre pedig Ariana volt az első lépés.Csak barátok,semmi extrával.
És ezt mind a mellettem ülő lány,indította el.

Amikor  a házuk elé értem,Grace gyorsan megköszönte,és már szállt is ki.Amint eltűnt a házban,gázt adtam és haza mentem.

Valamiért akarom ezt  a lányt.Magam sem tudom miért.De szeretném,és mindig megkapom amit akarok.

Megszenvedés:✔

Remélem azért tetszett,Andy szemszögéből,a helyzet.❤😆