A n d y
Másnap délutánra Grace viszonylag jobb színben van.De még mindig vannak fájdálmai.
Tudom,hogy nem az exe tette,mivel Grace elmondta az igazat.
De miért?
Mi vette rá azt az embert,hogy megüssön egy tizenhét éves lányt?
Forr bennem a düh,és a frusztráció.Legszívesebben ugyanazt tenném vele,amit ő tett Grace-szel.
A mikro csillingelve jelzett,hogy kész a tea,mire kizökkentem a gondolkodásból.
Kivettem a bögrét,majd tettem bele erdei gyümölcsös filltert.Letettem az asztalra,a tányérja mellé,amin ott díszelgett a reggelije.Dédi receptje alapján készült palacsinta,eperrel,vanília pudinggal és tejszínhabbal.
Tudom nem a legegészségesebb,de szarok rá.Anya hiába orvos,sose tagadta meg a jót.Egy szabályt tartottunk be mindig.
Mindennap gyümölcs,és főtt étel.
Csakis ennyit kért,és apával mindig betartottuk.Hiába edzünk,a kaja a gyengénk,mindhármunknak.
Leültem az én részemhez,amit megterítettem,és kortyolni kezdtem a langyos kávémat,miközben a palacsintákkal szemeztem.
Nem tudtam aludni,azért döntöttem ennél,plusz Grace megérdemli a kényeztetést.
Emlegetett szamár.
Nehézkesen lebotorkált a lépcsőn,hozzám sétált,és leült a megterített részéhez.
-Te reggelit csináltál?-néz rám meglepetten,mire csak bólintottam.
-Palacsinta.Nagyi receptje alapján.Nem olyan,mint az amerikai,de igazi magyar.-mondom,Grace meg elmosolyodik.Még a tegnap esti ruhákat viseli,a haját csak egy kontyba fogta,a szeme alatt pedig egy lilás zúzodás lett.
A kezeim ökölbe szorultak.Bántották,kibaszottúl bántották őt!Megfogom találni ki tette ezt vele,és élete végéig börtönbe jutattom.Pénzzel bármit el lehet érni,ez az igazság,mit szépítsek.
***
G r a c e
Három nap telt el,és én azóta Andynél vagyok.Egyszer sem mentem haza,nem mertem.Aggódtam a húgomért,de tudom,hogy anyu nem engedi,hogy bántódássa essék.
Legalábbis ebben reménykedem.
Éppen ezért követtem el egy hatalmas hibát.
Andyvel a nappaliban ültünk,és ő képeket szerkezgetett a gépén én pedig egy könyvet olvastam,amit Lena könyvespolcán találtam,és meglepően tetszett.
Aztán hallottuk ahogy nyilik a bejárati ajtó.
-Andy!-csendült fel Lena hangja,és hallottuk a lépteit,ahogy a nappaliba tart.
Pár másodperccel később megis jelent,Dominikkal a nyomában.
-Sziasztok.-köszönt Andy,és felállt a kanapéról.
Odalépett az anyukájához,majd megölelte,és egy lágy puszit adott az arcára.Utána az apukáját ölelte meg,és súgott neki valamit,amit nem hallottam.Ezzel pedig ők ketten elsunnyogtak az emeletre.
Lena itt maradt,és ledobta magáról a magassarkút,majd letelepedett mellém egy sóhaj kíséretében.
-Jó végre itt lenni.-mondja halkan,de inkább maganák,mint nekem.
-Milyen volt Budapest?-kérdezem,mire panaszosan felnyögött.
-Nem ott voltunk,hanem L.A.-ben.A menedzsmentől a falra mászom.Eredetileg tényleg haza kellett volna utaznunk Nikkel,mivel a szüleim fel akarják újítani a lakást,és megakartuk őket lepni.Plusz a fesztivált is le kellett volna rendeznünk,de így el kell napolnunk.Nekem dolgoznom kell,és Niknek is.Szóval szar volt.-meséli,én pedig azt se tudom mit mondjak.Annyira idegen az életük számomra.Hiszen ők híresek,gazdagok,és mégis húsvér emberek,nem el szállva maguktól.Pesig Andyről is azt hittem,hogy egy beképzelt dög,de most totálisan belé vagyok esve.És irigy is vagyok rá amiért ilyen családja van.Nekem sose volt ilyen anyukám,mint Lena.És sose lesz.
-Hát ez nem hangzik jól.-húzom el a számat-Andy viszont már nagyon várja,hogy együtt menjetek haza.Képzeld palacsintát csinált nekem,ahogyan a nagymamája szokta.-mondom mosolyogva,mire Lena is elmosolyodik.
-Imádja a magyar palacsintát,és a magyar ételeket.Igazi angol-magyar keverék.-vigyorog.
-Igazából nem nagyon tudok semmit,a magyar kúltúráról.De ahogy Andy lelekesedik iránta tetszik.-mondom őszintén.
De még mindig nem tudom mit csináljak,az egész otthoni dologgal.Nem fogok pénzt kicsalni,a barátomtól és a családjától.Esélytelen.
Szívem szerint mindent csinálnék Andyvel.De muszáj lesz eltűnöm az életéből,és anyáéból is.
Ambert kell magamhoz vennem valahogy,és eltünni innen.Örökre.
-Hát,legközelebb csak nyáron megyünk,és velünk jöhetsz,ha szeretnél.-ajánlja fel Léna kedvesen,mire csak hálásan elmosolyodom.
-Köszönöm.-mondom őszintén,de ideje haza mennem,hogy tudjam Amberrel minden rendben.Az a görény csak nem lesz ott,nagyon remélem.Muszáj látnom a húgom.
Felállok a kanapéról,Lena könyvét pedig vissza teszem a helyére.
-Most mennen kell,de köszönöm,hogy itt maradhattam pár napig.-mondom,mire Lena csak egy meleg mosolyt küld felém.
-Menj csak,drágám.Ha szeretnéd haza vihetlek.
-Nem kell,köszönöm!-mondom gyorsan,és már az ajtóhoz is sietek.
-Szia Lena!-köszönök el,és már ott sem vagyok.
A n d y
-Fiam,elment az eszed?-néz rám apa hitetlenkedve,de ezt most teljesen komolyan gondolom.
-Nem.Pont most jött meg.Szeretem őt,és valaki bántotta!Szerinted mit kéne tennem?-kérdezem a karjaimat széttarva.
Apa panaszosan sóhajt,és megmasszírozza a tarkóját.
-Nem,Andy!Ki van zárva.Nem költözhetsz vele össze.Együtt vagytok,másak a szabályok.Ha akarod adjunk mellé egy testőrt,de nem.-mondja,de én tovább erősködöm.
-Ti is fitalok voltatok,mikor összeköltöztetek anyával!Én miért nem tehetem meg azért,hogy biztonságban legyen?-mondom hátha ettől megenyhül,de csak fáradtan sóhajt egyet.
-Nem,Andy.-mondja végül én pedig dühösen ott hagyom,a dolgozóban.
Lesietek az emeletről,vissza a nappaliba.De ott csak anyát találom,amint facetimeol Vivivel.
Grace sehol.
-Anya,hol van Grace?-kérdezem mire rám néz.
-Haza ment,kicsim.-mondja én pedig már rohanok is a garázsba.
Hallom ahogy anya utánam kiállt,de nem érdekel.Most muszáj elmennem itthonról.
Ha mázlim van,Gracet is megtalálom.
Nagyon remélem.
أنت تقرأ
Rossz Lány
أدب المراهقين"Valamiért akarom ezt a lányt.Magam sem tudom miért.De szeretném,és mindig megkapom amit akarok." Kezdés:2017.08.09. (c)2017
