Lúzerrel az élet {BEFEJEZETT}

5

Gyorsan pattantam ki az ágyból, hogy nehogy elkéssek. Gyorsan felvettem az outfitem, ami egy piros haspóló szerűségből és a rövidnadrágomból állt. Hozzá felvettem a conversemet.  Elkészültem és már indultam is.

-Sziasztok.-köszöntem Fridáéknak mikor ide értem.
-Szia.-köszöntek.
-Tök jó a felsőd.-ölelt meg Frida.
-Köszi.-öleltem vissza.
-Gyerekek felszállás.-szólt az ofő.
-Frida. Ülünk egymás mellé?-kérdeztem a barátnőmet.
-Leghátra ülünk 4-en.
-Rendben. De ülhetek az ablaknál?
-Igen. Én a másiknál ülök. Mellém beül Dani mellé pedig Barna aki így melleted fog ülni.
-Oké.
Felszálltunk a buszra és már csak egy emberre vártunk. Barnára. 10 perc késéssel ő is megérkezett.
-Hol voltál haver?-kérdezte Dani, mikor Barna oda ért hozzánk.
-Elaludtam. Nem nagyon aludtam az este.
-Amiatt a lány miatt?
-Igen.-nézett rám, de nem tudom miért.
-Gyere ülj le.-szólt Frida.
-Oké.
Fél úton keresztül hozzám sem szólt. Már azt hittem haragszik. De egyszer csak a fejét a vállamra hajtotta és úgy mosolygott rám. Én is vissza mosolyogtam, mert olyan cuki volt így.
-Jól aludtál?-kérdezte tőlem.
-Egész jól. És te?
-Aludtam körülbelül 1 órát. Szóval hulla fáradt vagyok.
-Gyere. Feküdj az ölembe.
-Komolyan?
-Persze.-mosolyogtam rá. Ő a fejét az ölembe hajtotta én meg a haját simogattam. Pár perc alatt el is aludt.

-Barna. Megérkeztünk.
-Nem akarok felkelni.-ölelte át a derekam.
-Muszáj lesz.-mosolyogtam rá.
-Ahj... Na jó, de fent vissza feküdhetek?
-Igen.
-Ezaaz.
Leszálltunk a buszról és a szobák felé vettük az irányt. Majd mind a négyen az ágyra dőltünk,  Barna pedig a hasamra hajtotta a fejét.
-Tök cukik vagytok együtt.-mosolygott Frida.
-Tudjuk.-vála.szolta Barna.
-Nem vagyunk együtt.-mondtam.
-De lehetnénk.
-Lehet.
-Nekem ennyi is elég.-mosolygott.