Eddie Bloom- egy sorozatgyilkos naplója

2013. október 8.

Ma elítéltek. A bíróság olyan szörnyűségesnek ítélte a tetteimet, hogy fel sem merült bennük az óvadék gondolata. Életfogytiglant kaptam. Az egész hátralévő életemet ezek között a retkes falak, és pszichopata állatok között tölthetem le. Nem, mintha engem nem annak gondolnának. Rosszabb napokon az én agyamon is átsuhan a gondolat, hogy nem kellett volna. Nem az áldozataim szenvedő képe, vagy a bűntudat miatt, hiszen én egyáltalán nem érzek semmi ahhoz hasonlót sem. Azok a férgek megérdemelték. Hanem azért, mert többé nem menthetek meg több ártatlan életet. Valóságos Superman voltam, ha jobban belegondolok. És én bűnhődöm a hőstetteim miatt. Mert igazságot akartam szolgáltatni. Igazságszolgáltatás. Pf. Ezen a világon nem ismerik ezt a szót.

Az emberek félnek tőlem, pedig nem kéne. Úgy bánnak velem, mint holmi veszett kutyával. Ha valaki jó indulattal is közelít hozzám, úgy beszél velem, mintha idióta lennék. Mintha nem érteném, hogy mit akar mondani. Mintha örülnöm kéne annak is, ha száraz kenyeret kapok, mert annyit sem érdemlek. Pedig igenis értékes vagyok. Szeretem az embereket, akkor is, ha ezt nem néznék ki belőlem. Akik a gyilkosságaim áldozataivá váltak valójában veleéig romlott emberek voltak, szörnyű tetteket követtek volna el a közeljövőben. Én tudom. Megálmodtam. Hiszen jósló álmaim vannak, mindegyik, egytől egyig beteljesedik. A szeptember 11- ei terrortámadást is megálmodtam. Hiába mondtam az embereknek, ők nem hittek nekem. Be is következett. A merényletben meghalt a legjobb barátom. Akkor megfogadtam, hogy foglalkozni fogok az álmaimmal. Az első gyilkosságaimat még sikeresen el tudtam tussolni, de mikor már a negyedik semmirekellőnek oltattam ki az életét, menekülnöm kellett. Nevet változtattam, és egy másik államba költöztem. Több, mint egy évtizedig bújkáltam, mire elkaptak. És a legrosszabb az egészben, hogy én az emberiség megmentésére teremtettem, ha nem tudom beteljesíteni az életcélomat, akkor nincs értelme, hogy éljek. De nem vethetek véget az életemnek! Még ezt az alapvető jogot is elveszik tőlem! Hogy meghaljak! Hogy lehetnek ennyire kegyetlenek? Őket akartam megmenteni... és most... semmim sincs.