3. Rész
Körülbelül három héttel ezelőtt költöztünk ki, már ezt tekintem új otthonomnak. Azóta már beíratkoztunk az új suliba, sokat beszélgettem a szomszéd csajszival, szerencsére ő is ide fog járni, sőt még osztálytársak is leszünk.
Az iskolánkban egyenruhánk lesz. Nem tudom, hogy ennek örüljek-e, vagy ne.
Az otthoni barátaim szinte elfelejtettek, és még kerestem a 'társaságukat', de mindig csak leráztak, mondván "most más dolguk van".
Közben mindig csak látom az instára feltöltött képeiket. Szóval a kapcsolatot véglegesen is megszakítottuk.A nagymamám és a papám ki fognak költözni ide hozzánk. Anyáék találták ezt ki, hogy jól jönne a segítség itt, mert ők dolgoznak, és a lányokat (minket) nem szívesen hagynak egyedül. Igazából nem teljesen volt ez így.
Inkább őket féltettük, mert nem valami jó környéken laktak. Szóval én meg anya hazarepülünk, mert egyedül nem akarnak felszállni, meg elvesznének a reptéren.
Holnap megyünk haza, majd papáékhoz, a reptérre, onnan pedig New Yorkba. A nagyszüleim semmit sem hoznak el otthoni házukból, csak a ruháikat, meg persze értékeiket. Bútoraikat azért nem, mert ha visszaköltöznek legyen hova menniük. Bár szerintem nem fognak.;)* Pár nappal később *
Mikor megjöttünk elkezdtük berendezni a szobákat, most már teljesen kész van az egész ház.
Az én szobám:
Yvette szobája:
A szüleink szobája:
A nagyszüleink szobája:
De a zárt ajtó mögött még mindig nem tudtuk meg mi van.Fürdőszoba:
És a konyha-ebédlő-nappali:
* * *Már a vacsoránál ültünk, amikor anyáék elkezdtek sugdolózni. Később megkérték, hogy figyeljünk rájuk.
Majd bejelentették, hogy kistestvérünk fog születni. Aki kisfiú lesz. Nash-nek fogják hívni.
Vacsora után pedig megmutatták mi van a zárt ajtó mögött.Egy babaszoba volt, eszméletlenül aranyos volt az egész. Alig vártam, hogy végre megcsodálhassam kistestvéremet. Egyébként Yvette a húgom, tehát én vagyok a legidősebb, mégis ő az érettebb, meg hát valljuk be ő okosabb is, szorgalmasabb. Neki már volt egy barátja, kb. négy hónapig jártak. Aztán a fiú megcsalta a 'voltsuli' b*tch-vel. És szakítottak.
Nekem még sosem volt barátom, sosem volt aki igazán tetszett volna. De meglátjuk mit hoz majd a new yorki élet.
Vacsora után még megnéztem a kedvenc sorozatom mai részét, meg olvastam egy kicsit, és lefeküdtem aludni.Sziasztoook! Itt a harmadik rész!!! Mostmár tudjátok mi van a zárt ajtó mögött, bár nem hiszem, hogy behéz volt kitalálni. Remélem érdekes volt, de az elkövetkezendő részek meg érdekesebbek lesznek, ígérem! Ha tetszett mindenképpen nyomjatok rá egy 'Vote'-ot, és írjátok meg kommentben a véleményeteket, és az ötletekeiteket!
Xx MsSilverMoon
YOU ARE READING
You Will Be Mine (HUN)
Teen FictionA nevem Yvonne. Budapesten születtem, itt is éltem 14 évig, ikertestvéremmel, Yvette-tel, a szüleimmel. A szüleim úgy döntöttek, hogy a jobb megélhetés szándékában, és munkájuk miatt kiköltözünk Amerikába, pontosabban New Yorkba. Két évig spóroltunk...