19:04 PÉNTEK
A vacsorát főzöm magunknak, immáron 4 főre. Isak segített megteríteni. A két fiú pedig totál jól érzik magukat a nappaliban és énekelgetnek.
- Fasza volt. - jött be a konyhába Isak, akinek láthatólag elege volt a fiúkból.
- Ja, jól megy.
- Segíthetek valamiben?
- Megterítettél?
- Aha. - eközben Eliasék is a konyhába jöttek.
- Hm, jól néz ki. Megkóstolhatom?- kérdezte tőlem Jonas.
- Ja. - megfogta a kanalat és megkóstolta.
- Finom. - mosolygott rám, majd megpuszilta az arcom. -Megyünk cigizni. - szólalt meg aztán. Még az ütő is megállt bennem.
- Cigizni?
- Igen, cigizni. - válaszolt.
- De te nem is cigizel.
- Ugyan már tök buli. - szállt be a vitába Elias is.
- Ja, tök buli. - helyeselt Jonas. Megcsókolt, majd mindannyian kiindultak.
- Tényleg nem kell segíteni?-próbálkozott Isak, rendes volt tőle.
- Nem. - mosolyogtam rá, majd ő is kilépett az ajtón.
Egy fél óra múlva készen is lettem az ebéddel.
- Kész a kaja!- kiáltottam el magam, és lecsaptam a kaját az asztalra. Mivel nem válaszolt senki, leültem a székre és vártam. Nem sokkal később bejöttek mindannyian és helyet foglaltak. Legelőször én szedtem magamnak a tésztából. Nem voltam nagyon formámban. Jonas odanyújtotta a saját tányérját ezzel, jelezve, hogy szedjek neki is.
-Tudsz szedni magadnak, ugye?-csak megrázta a fejét és felém fordult.
-Miért vagy ilyen mérges egész idő alatt?-ez idő alatt a másik két fiú is szedett magából és belekezdtek az evésbe
-Azért vagyok ilyen mérges, mert úgy viselkedsz, mint egy idióta.-vágtam vissza.
-Idióta? Mit csináltam? Mondd meg, hogy mit csináltam?
-Meghívtál ide egy csomó embert. Csak mi ketten kellettünk volna ide.
-Két srácot.
-Igen. Ráadásul teljesen megváltozol, amikor Elias a közeledben van. Továbbá, Ingriddel üzengetsz a hátam mögött.-furcs tekintettel bámult rám, mintha nem is tudná, miről van szó.-Miközben tudod, hogy milyen rohadt ribanc velem szemben.
-Ingrid? Nem beszélek Ingriddel a hátad mögött. Mit mondott erről?
-Tudom, hogy üzengettek egymásnak.-megint csak az a sok hazudozás. Pislogott párat és lenézett a földre. Most biztosan megpróbálja majd megmagyarázni.
-A franciával kapcsolatban.
-Francia?-ennél jobbat nem is találhatott volna ki.-Őszi szünetben?
-Igen. Beadandót kaptunk a szünet utánra.
-Ha a francia miatt volt, akkor megnézhetem az üzenetet.
-Miért akarod elolvasni az üzeneteimet?-kérdezett vissza.
-Te is elolvashatod az enyémeket.-próbálkoztam igaz érvekkel visszavágni.
-Nem akarom elolvasni az üzeneteidet.
-Miért nem?-kérdeztem.
-El kell olvasnod az üzeneteket, hogy megbízzunk egymásban?
-Igen.
-Ez idiótaság.
-Jonas, ez az egész teljes idiótaság.-világosítottam fel őt, a jelenlegi helyzetünkre. Felálltam az asztaltól és nekitámaszkodtam a konyhapultnak.
-A fenébe! Miért gondolod, hogy beszélek Ingriddel?
-Tehát mégis igaz.
-Igen, a suliról.
-Mutasd meg az üzenetet.-parancsoltam rá.
-Már mondtam, hogy idiótaság. Miért nem tudsz egyszerűen csak bízni bennem?-kérdezte tőlem. A szemeibe néztem, sóhajtottam egyet, majd bementem a szobába, ezzel ott hagyva őket hármasban.
Jonas szemszöge
Miután Eva itt hagyott minket, a két srác elkezdett nevetni.
-Mérges. Rohadt mérges.
-Rohadt mérges.-utánzott Isak.
Eva szemszöge
Néhány kósza könnycseppet törlök le az arcomról, majd az éjjeliszekrényem irányába nyúlok és megfogom a telefonomat. Egy értesítésem jött: "Noora Saetre elfogadta a felkérésedet" Mosolyogva nyugtázom az értesítést.
YOU ARE READING
SKAM [HUN] 😇
Teen FictionA sorozat szövegét írom le, ezúttal szöveg formájában. Ha szereted és szívesen olvasnád, nem csak néznéd akkor itt a helyed. 😇 *Minden szerzői jogot és egyéb mást a Skam sorozat alkotója tartja fenn.*