⚜️AMATŐR KÖLTÉSZET⚜️

TÜNDÉRMESE

Az utcán elhaladtunk már egymás mellett.
Emlékszem rád, a szemed úgy fénylett!
Csillogott mint a csiszolt gyémánt..
Akkor eldöntöttem, nem akarok mást.

Te továbbmentél, én ott maradtam.
Még a nevedet sem tudhattam..
Kicsit olyan ez mint Hamupipőke és a herceg..
Ki tudja..a végén bármi megtörténhet.

Kereslek majd és rád találok!
Holdfényes estén majd az üvegcipőmben járkálok.
Bízom abban, hogy te is keresni fogsz,
De a sors kegyetlen, és lehet, hogy minden jótól megfoszt.

Nem lesz boldog befejezés, még ha nagyon is akarom.
Te kellesz csak hozzá, és a szívem neked adom.
Félig már a tiéd, de csak elméletben.
Milyen ez a szerelem...eszméletlen! 

Várok rád, még ha utolsó perceimben találsz is rám...
Csak azokat a csillogó szemeket még egyszer, utoljára láthatnám..