11.rész - Csapdába esve

167 14 4
                                    

-Jó reggelt!
-Neked is Cortez!
-Mi a baj?
-Még is mi lenne?
-Nem tudod elfeledni végre azt a lovat? Megráztam a fejem. Felkeltem az ágyamból. Felvettem egy fekete zoknit egy fekete lovagló nadrágot illetve egy citromsárga pólót. Elindultam le a lépcsőn. A konyhába érve összedobtam magamnak egy szendvicset. Miután elfogyasztottam ittam egy pohár narancslevet majd kimentem. Egyesen az istállóba indultam. A tegnap talált kanca épp szénát evett míg a csikója békésen aludt. Elkészítettem neki a tejet és megetettem. Miután velük kész voltam kimentem. A lovak egy nyerítéssel köszöntöttek. Egyesével bekötöttem őket a féltetős helyükre majd odaadtam nekik a szokásos zab illetve széna adagjukat. (Zeusz a másik kiscsikóra jött nemrég egy érdeklődő hogy megvenné de nem adtam el neki. És nem is fogom. Főnix remekül megvan Éjféllel. Dollárral néha - néha még ugratunk de nagyon ritkán. Foltihoz ma tér vissza Sarah. Echo már öregszik szegényhez holnap jön az állatorvos. Cheser nagyon jól megvan, élvezi a többiek társaságát. Freedom eléggé szokot mostanság unatkozni. Stefi rengeteget nőtt. Winx pedig egyre jobban nyil meg a többi ló felé.) Miután megették az összes kajájukat felnyergeltem Freedomot. Felültem rá majd elindultunk. Nem tudom miért de Szélvész nevét kezdtem el kiabálni. Ki tudja? Hátha. Már mentünk egy jó 30 perce mikor egy ág megreccsent a közelben. Elindultunk a hang irányába. És ott volt....AZ APÁM!!!
-Te mit akarsz itt?
-Lám-lám jó látni téged drága lányom.
-Nem vagyok a lányod.
-Ohh dehogynem. Pont ezért fogsz most velem jönni. Meglendítette az ostort. Freedom megilyedt és ágaskodni kezdett. Leestem róla. Elvágtázott. Majd képszakadás.
.
.
.
Egy sötét és rideg helyen ébredtem. Egy pince lehetett.
-Hol vagyok? - suttogtam magam elé.
-Végre hogy felébredtél. Nesze! - dobta elém az "apám" a kajám. Ami konkrétan egy zsemléből?? állt. Enni kezdtem. Majd hozott nekem innivalót. Nem tudom ha egyszer elrabolt minek etet de ha legalább kaját kapok az nekem már csak jó lehet. Miután ettem illetve ittam az "apám" felrángatott a földről maga után húzva. Elvitt egy istállón keresztül. Egy fekvő lovat láttam meg. De sajnos annyi kosz illetve trágya ragadt a szőrére hogy nem tudtam Szélvész-e. Persze tovább rángatott mire akármit és kérdezhettem volna. Egy nagyon szép udvaron mentünk keresztül. De itt sem állhattunk meg. Egy házba vitt. Nem volt túl nagy de túl kicsi sem. Bevitt. Felmentünk egy lépcsőn. Próbáltam mindent memórizálni hogy tudjam merre kell megszöknöm. Egy szobába nyitott be. Rózsaszín volt minden. Pfúúj..
-Remélem tetszik a szoba mert mostantól itt fogsz élni.
-Hát ami azt illeti utálom a rózsaszínt.😐
-Nem érdekel. Takarodj be! Vacsoráig meg se lássalak! Inkább bementem mielőtt menten kinyírt volna. Lerogytam az ágyra. Gondolkodni kezdtem. A telefonom a nyeregtáskában maradt. Amúgy se hinném hogy tudnék innen telefonálni. Remélem Cortez el tudja látni a lovakat. Elvégre ő maga is lovas ember.

Sziasztok. Tudom nagyon rég volt rész. Sajnálom. De mint tudjátok elkezdődött a suli így sajnos még kevesebbszer tudok részt hozni😣😣.

Álomfogó✓Where stories live. Discover now