Swimming In The Love

#5#

Idilli pillanatunkat a telefonja csörgése zavarta meg. Amint felvette hirtelen tűnt el a szenvedélyes szikra a tekintetéből, és arca egy pillanat alatt komorrá változott. Ujját feltéve jelezte hogy kimegy beszélni telefonon. Mikor kifelé ment néztem ahogy elsétál kidolgozott hátát tanulmányoztam, ahogy minden egyes lépésénél meg-meg rándultak az izmok a hátán ezzel mozgatva rá szabott öltönyét is ami lássuk be a megfelelő részekre hívta fel a figyelmet. Már éppen készültem hogy mindenről beszámoljak az éppen felém közeledő Debby-nek, amikor a semmiből bevágott elé a felhőkarcoló bár már igazán leszokhatnék arról hogy így hívom végül is lehet hogy az esetleges főnököm. Meglehet hogy elbambultam miközben őt néztem mert amikor elém ért csak az a jó bevált vigyor fogadott. Mielőtt még megszólalt volna még egyszer végig mért és csak azután kezdett el beszélni. Vagyis csak kezdett volna de kihasználva a lehetőséget hogy épp egy nő ült le a pult másik végében, fel emelve kezét amivel jelezni szerette volna hogy rendelni szeretne pont elég volt és már repültem is felé. Kai csak szemöldök ráncolással vette tudomásul hogy lerázták, aztán mintha mi sem történt volna jött utánam. Egy olyasfajta „most nem mondod komolyan” nézéssel néztem rá, utána inkább nem törődve vele vettem fel a nő rendelését.

Szemlátomást igencsak bejött neki Kai, de nagy szerencsémre minden figyelmét csak rám összpontosította. Na azért félre értés ne essék igen is hízelgő volt hogy pont engem akart befűzni, de ha tényleg a főnököm amire 99% esély van akkor nem igazán akarom össze szűrni vele a levet. Ez idő alatt az öltönyös is vissza tért és igencsak szórakozva nézte a mi kis jelenetünk. Szerintem rajta is el bambulhattam mert míg neki visszatért az a szenvedélyes szikra a tekintetébe, addig Kai furán össze ráncolta szemöldökét és hátra fordult. Aztán mintha minden értelmet nyert volna indult meg az öltönyös felé engem könnyedén ott hagyva. Mi tagadás egy kicsit zokon vettem hogy ilyen könnyedén itt hagyott, de az vigasztalt hogy az öltönyössel még ezek után is szemeztem. Hirtelen hátulról valaki át ölelte a derekam ami egy kisebb ilyet sikolyt váltott ki belőlem. Erre bezzeg mindkettő az itteni életemet felforgató férfi tekintete felém irányult, de mit sem törődve velük inkább meg fordulva a magát humorosnak tartó zaklatom felé fordultam. Egy szó, vagyis inkább egy név, ki más. Camille.

-Na mi folyik itt? Már vagy tíz perce itt állsz.- de aztán saját kérdését megválaszolta azzal hogy a pult végében lévő párosra nézet.-Oh. Christian ritkán néz be hozzánk.- aztán mint aki minden kérdésemet megválaszolta volna indult el feléjük. Még végig néztem ahogy a pulton át hajolva meg ölelték egymást, név szerint Christian mosolyogva hallgatta Camille gondolom egyik eszement történetét, Kai is kisebbeket nevetett rajtuk. Én csak döbbenten néztem kis triójukat aztán inkább elszakítottam a tekintetem róluk és szóltam Tom-nak hogy ki megyek a szünetemben el szívni egy cigit. Ő csak bólintott egyet jelezve hogy tudomásul vette és ment a következő vendéghez hogy kiszolgálja.

Amikor végre át verekedtem magam a tömegen hogy eljuthassak a hátsó ajtóhoz szinte már le izzadtam. Nagy megkönnyebbülés volt ennyi történés után a nyugtató nikotin a szervezettemnek.
Hátamat a falnak vetve csukott szemmel gondoltam végig a mai nap eseményeit miközben kifújtam a füstöt. Amikor a maradék füstöt fújtam ki a számon lassan ki nyitottam a szemem. A sötétben csak a fejem felett lágyan égő lámpa biztosított egy kis fényt, így egy kis időbe került mire felfedeztem a sötétben velem szemben keresztbe tett lábakkal álló ugyan csak cigiző egyént. Mivel a fényforrást jelentő  tárgy az én fejem volt az arcából nem láttam sokat, csak a száját ahogy érzékién kifújta a füstöt. Bele haraptam az alsó ajkamba amikor ellökte magát a faltól és felém közeledett. Miközben hozzám sétált eldobta a cigi csikket és rá taposott. Ámulva néztem minden egyes mozdulatát ahogy minden lépésénél a lábaira simult öltönye. Ahogy elém ért egyik kezét lazán a fejem mellett a falra tette, szürke szemeit az én  barna tekintetembe mélyesztve hajolt egyre közelebb. Amikor az arcunk között csupán tíz centi volt ált csak meg. Én már kicsit nehezebben vettem a levegőt miközben ő csak pajzán mosollyal és azokkal a szenvedélyes szemekkel nézett rám.

-Tudod, amikor végre el tudtam szakadni Camille és Kai által alkotott duótól rögtön téged kerestelek hogy folytathassuk a telefonszám cseréjéről vitatott módfelett érdekes beszélgetésünk, de mire feleszméltem neked már hűlt helyed volt. Szerencsémre az igen csak kedves pultos társad Tom, igen csak segítőkész volt.

-Oh szóval a híres Christian mindent meg mozgatott egy csapos lány miatt? Ez igazán  érdekfeszítő, nos ha úgy folytatni szeretnéd a beszélgetésünk nem hiszem hogy ahhoz ilyen közel kellene lennünk.

-Mond még egyszer.- azon a mély dörmögős hangon szólalt meg. Először furcsán néztem rá aztán megértettem.

-Christan. Christian. Christian.-miközben a nevét mondogattam még pár centit közeledtem felé.
-El sem hiszed hogy ebben a pillanatban mennyi mindent tennék veled.-ezt már a nyakamba morogta. Át karoltam a nyakát ő pedig a szabad kezével a derekamba markolt. Fel nyögtem durvaságától.

-Tudod, kezdhetnéd azzal is hogy megcsókolsz.-a levegőt már nehezen vettem ahogy lassan vissza fele hajolt a nyakamból, falon lévő keze a tarkómra csúszott úgy húzott még közelebb magához.

-Igazán?-aztán válaszomat meg se várva az ajkaimra hajolt. Testünk a létező összes módon össze tapadt és ott érintettük a másikat ahol csak értük. Életem legszenvedélyesebb csókja volt. A lábam alá nyúlt és felkapott a földről, automatikusan a dereka köré fontam őket. Amikor levegő hiány miatt el váltunk csak fülig érő mosollyal néztük egymást.

-Tudod, amikor utánad jöttem a telefonszámodat akartam elkérni de ennek sokkal jobban örülök.-vigyorogva hallgattam majd folytattuk ott ahol abba hagytuk.