Rebeka egy 17 éves lány akinek az élete a feje tetejére fordul mikor kiköltözik édesapjával Amerikába. Új iskola, új barátok, új szerelem. Mennyi mindennel fog Rebeka megküzdeni?
Olvasd el és megtudod
Elsem hiszem! Holnap költözünk ki amerikába apával! Még mindig nem tudom felfogni. Nagyon izgulok, végülis 12 órás repülő útnak nézek elébe. Minden akkor kezdődött mikor anya meg apa elvált mikor kicsi voltam. 15 éves koromban pedig gyámot váltottam, nem volt már több erőm anyával lenni ugyanis alkoholista lett. Nem törődött velem igy kénytelen voltam otthagyni. Apával pesten élek. Itt kezdtem új iskolát, és új barátaim is lettek. A legjobban Vivi fog hiányozni, hiszen ő a legeslegjobb baratnőm. Szinte már a testvérem. Nehéz lesz az biztos. Megigértük egymásnak,hogy minden egyes nap felhivjuk egymást. Bár akkor is nehéz lesz, márcsak az időeltolódás végett is. Gondolat menetem egy hangos kopogás zavarta meg, amitől kissé megijedtem de azért válaszoltam.
-Gyere be nyugodtan!-ültem fel az ágyamon, mire apa belépett a szobába, és körülnézett utána meg rám.
-Kicsim! Miért nem alszol már? Holnap hajnalban kelünk.-Nézett rám szigorúan apa mire felnevettem.
-Apa! 17 éves vagyok. Nem 8 hogy ne tudjak felkelni hajnalban. Nyugodjál meg máris alszom csak előtte leszeretnék zuhanyozni.-néztem rá apára mire arca ellágyult és oda lépett felém hogy homlokon csókoljon. Utána jóéjszakát kivánt és kiment a szobámból.. vagyis az egykori szobámból...ugyanis holnaptól már más szobám lesz. Feláltam és elő szedtem egy bugyit és egy pólót ami körübelül 3x nagyobb mint én. De az sosem baj. Így a jó nekem. Fürdőszobába belépve letettem a ruhámat és utána rögtön a tükörbe néztem bele. Barna szögegyenes hajam van és gesztenye barna iriszeim. De mikor a szememet néztem azt vettem észre hogy patakokban folynak a könnyeim, de egy hang nem jött ki a torkomon. Csendben vetköztem le és áltam be a zuhanykabinba. A forró viz égette a hátamat mig az végig csurgott rajtam. Ahogy a viz folyt úgy a könnyem is. Örültem hogy Amerikában fogok élni... De egyben borzalmasan fájt is. Fájt maga a tudat hogy minden amit ide köt, itt fogom holnap hagyni. A könnyeim lassan már nem folytak és a viz is forróbol átváltott hidegbe igy elzártam azt. Kiszáltam a kabinbol, megtörölköztem és felöltöztem. Fogat mostam és a sminkemet is leszedtem. Vissza mentem a szobába és kidőltem az ágyamon. Nem is kellett sok elaludtam.
Reggel a telefonom ébresztőjére keltem fel...nagynehezen azt tegyük hozzá. Kimászta az ágyból és irányba vettem a fürdőt. Kifésültem kócos hajamat, fogat és arcot mostam utána feldobtam az alap sminkem. Miután elitéltem magamban hogy normalizálódott a képem vissza mentem a szobámba és ruhát kezdtem keresni, amit persze meg is találtam. Nem vagyok túl szines mit nem mondjak :'D.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Miután rendbe raktam magamat össze pakoltam az összes cuccomat ami kimaradt és lementem a konyhába meginni a reggeli kávém. Nem később apa is csatlakozott, igy már mind a ketten kávéztunk.
Pár órával később már a repülőn ültünk és lassacskán megérkeztünk New York-ba. Gyönyörű a város. De a Ház.. Hatalmas volt. EGY IGAZI PALOTA!!! Belülről sokkal tágasabb is volt. A szobám pedig. Eszméletlen. Ki is pakoltam a bőröndömből és mivel hajnali 1 óra volt lefürödtem és lefeküdtem de még gondolkodtam kicsit. Ugyanis holnap hétfő. És az mit takar? hát persze.... minden kamasz rémálma. Iskola lesz ráadásul egy teljesen új osztállya. Már előre félek mi lesz velem ott. Milyenek lesznek a többiek és hogy hogyan fognak engem fogadni. Annyit gondolkoztam hogy végül belefáradtam és elaludtam.
