Éjszaka hangos csattanásra riadtam fel. Kezemmel azonnal Thomast kerestem magam mellett ( igen egy ágyban alszanak, ha még nem mondtam volna- a szerk.), de nem találtam.
- Thomas! Thomas! - kezdtem el kiáltozni, de nem kaptam rá választ.
Meggyújtottam egy gyertyát és elindultam megkeresni a zaj forrását és/vagy Thomast. Még én sem döntöttem el, de magamban reménykedtem hogy a zaj forrása Thomas vagy Lucy volt.
- Thomas! Thomas! - szólongattam tovább amikor a lépcsőhöz értem. - Thomas!
Kiabálásomat egy robaj szakította meg. Elindultam a zaj forrása felé, bár féltem. Reménykedtem, hogy ha nem is Thomas, legalább közben találkozok vele vagy Lucyval. Egyre közelebb értem a folyosó végéhez, ahonnan a hangot hallottam. Egy ajtó volt ott, ami mellett egy lift helyezkedett el. Thomas azt mondta soha ne menjek le egyedül a liftel, de a biztonság kedvéért még kulcsokat sem adott. Bekukucskáltam az ajtón. Bent ugyanaz a szellem volt, akit korábban láttam. Úgy nézett ki mint egy csontváz, amit mintha valami vörös anyagba mártották volna és a kezében egy szintén vörös csecsemő volt. Amikor észrevett odaszállt elém és becsapta az ajtót. Visszaszaladtam a szobámba, ahol Lucy várt:
- Jesse- rohant oda hozzám, amint beléptem az ajtón - minden rendben? Kiabálást hallottam!
Úgy döntöttem nem mondom el neki, mert féltem hogy őrültnek nézne.
- Persze, minden rendben. Hol van Thomas?
- Elkellet mennie a postára és visszafelé elkapta a hóvihar. Igyál egy kis teát!
Belekortyoltam a meleg teába.
- Ez keserű! - húztam el a számat.
- Tudom - bólintott Lucy - de most aludj!
Megvárta még lefekszem majd betakart és elfújta a gyertyát.
- Jó éjszakát! - hallottam még a suttogását, majd elnyomott az álom.
BẠN ĐANG ĐỌC
Új Élet
FanfictionJessica nem egy átlagos lány, ugyanis látja a szellemeket. Egy régi házba költözik a szerelméhez és annak húgához, de nem csak hárman vannak a házban. Vajon mi történt ebben a házban? És vajon rájön vagy ő is gyarapítja a szellemek csoportját?
