II. Rész

44 1 0
                                    

Már lassan 2 napja vagyok itt Walteréknél. Kedves szülei vannak,s ő .. áh leírhatatlan. Amikor veszi le a pólóját.. azok a kockák,szívdöglesztő. De őszintén,hogy mondjam én el neki,hogy mi is vagyok igazából? Hisz még én sem tudom.. Egyedül nevelkedtem,anyámék kiraktak az utcára.. azt hitték h hacsak meghalok,de erős voltam,s felálltam. Megéltem én a jég hátán is .. most is megfogok mint eddig. Visszatérve,mikor meggyógyulok,s eleresztenek,elvezetem valahogy Waltert egy elrejtettebb helyre,s ott megpróbálom neki elmagyarázni a dolgokat.

-Másnap-

Elkezdem mozgatni a szárnyam. Már tudok szerencsére csapdosni,és nem is fáj. Ugye meggyógyultam? Ó,kérlek Istenem mond,hogy meggyógyultam!

-Apa! A bagoly már tud verdesni a szárnyával.

-Akkor itt az ideje szabadjára engedni nem gondolod?

-Dehogyisnem! Biztos ő is haza vágyik.

Odajött Walter hozzám. Megfogott,annyira meleg kezei vannak. Út közbe az ajtó felé végig simogatott. Kimegyünk az ajtón, egészen az erdő elejéig elvisz. Lehajol,és lerak a földre. Lábra állok,és elkezdem megmozgatni a szárnyaimat,persze miután levette a kötözést. Ránéztem,utána az útra az erdő felé,és megint rá.

-Akarod,hogy kövesselek?- bólogatok ,ezzel fel is szállok a levegőbe. Leszállok egy fára,úgy,hogy ne lásson meg,és visszaváltozok. Mire odaért a fához,már lazán ültem az ágon.

-Beverly! Úristen de hiányoztál! – leugrottam a fáról,és mikor megérkeztem a földre,egyből megölelt.

-Te is hiányoztál nekem! De valamit elkell mondjak.. lehet hogy elfogsz pártolni tőlem ezért,nem hibáztatlak miatta de..

-Miért pártolnék én el tőled? Én úgy sze.. vagyis kedvellek ahogy vagy! – nem mondok semmit,hallgatok egy ideig. Leülök egy nagyobb kőre.

-Walter.. az a bagoly.. é-én voltam..

- ...? – néz kérdően.

-Alakváltó lény vagyok.. Segítettem egy elveszett rókakölyöknek az erdőben,s mikor hazafele repültem megláttalak téged. Elbambultam és nekivágódtam a fának,és így törtem el a szárnyam.

-Beverly.. ezt mond,hogy csak álmondom..

-Sajnálom.. nem akartam hogy ezt megtudd..

-Mi? Miért? Hisz ez csodálatos! Imádom a misztikus élőlényeket! Mindig is róluk olvastam a könyvekben.

-Ezt most komolyan mondod?

-Persze! :D - Ekkor egy orbitális nagy szikla esett le a szívemről. Konkrétan egy hegy.- Milyen alakváltó is vagy te?

-Én magam sem tudom.. sok élőlénnyé tudok változni.. vagyis ami csak ebben az erdőben él.

-Miért nem akartad elmondani ezt a csodálatos tulajdonságodat?

-Azért mert ez az erő,egy igaz átkot szort már számtalanszor az életemre. Néha jó.. megérzek dolgokat.. de kívülálló vagyok a nagyvilágban. Csak hídként funkciónálok néha az élőlények közt,semmi más. Senkim sincs..

-De,most már van. –Ezzel megölelt engem,szorosan. Ekkor éreztem,hogy számítok valakinek,és hogy szeretnek. SZERETNEK. Ilyent még soha ez előtt nem éreztem,de biztos voltam ebben az érzésben. Nyakamat ráraktam volna. – és veled is maradok. Nem akarok és nem is fogok mellőled elpártolni. Ahhoz túl értékes egy „ember" vagy.

-De félek,hogy belőled is egy ilyen lényt csinálok.. Nem tudom,hogy milyen következményekkel,tünetekkel járhat az átváltoztatás,mivel én született alakváltó vagyok.

-S ha akarom hogy azzá tégy? Akkor legalább örökre együtt lehetek veled..

-De nem akarom,hogy bántódásod essék. Bűntudat kísérne egy életen át. Annyira megkedveltek ez idők alatt,hogy elmondhatatlan..

-Nem lesz semmi baj picim. Bízz bennem,s főleg magadban. Szerintem ezen a vidéken nem csak te vagy alakváltó..

-Hogy érted ezt? Láttál már valaha más alakváltót is ?

-Láttam,de te vagy a második. Az első egy fiú volt.

Ekkor kihagyott egy ütemet a szívem,de van az több is. Vajon kit láthatott? Ki lehet a másik alakváltó? Vajon ismerem,vagy ő ismer engem?

-Ki az? véletlen nem tudod?

-Gyere megmutatom. – Elvezet messzibb,egy fa tövébe. – Csukd be a szemed,idehozom neked az alakváltót,aki elmondja a szükséges infókat.

-J-jó..

Várok.. Egyszeriben egy nagy baktatást hallok a város felől. Megijedtem,ezért a fejemet az ölömbe hajtottam.

-Kinyithatod a szemecskédet Beverly.

Azt is teszem,amit mond Walter..

-Ő a legjobb barátom, Jackson. Ő is ugyanolyan alakváltó,mint te.

-Szervusz, Jackson Hussain vagyok. Örvendek,hogy megismerhetlek.

-Szi-.. várj,még egyszer hallhatom a neved?

-Jackson Hussain,miért?

Ekkor lefagytam. Van nekem egy testvérem?! MIÓTA?!

-É-én is Hussain vagyok..

-...?!

Walter csak nézte a jelenetet kettőnk közt. Annyira gáz.. vagyis örülök meg minden,de azért akkor is. Miért nem tudtam róla,hogy van nekem egy élő családtagom?

-Nekem is pont ez volt a reakcióm ne aggódj.

-Amúgy nagyon is hasonlítotok egymásra. –Szólt közbe Walter.

-Kösz tesó,de áh.. nekem ez magas. Szóval,van egy húgom,akit ezelőtt nem is ismertem,mivel az utcán nevelkedtem,erre kiderül,hogy a te csajod az én húgom?!

-Nem a csajom hé! csak nagyon jó barát..

-Barát extrákkal mi Walt ? – ekkor vágott egy sunyi mosolyt Jackson. Én csak figyeltem a jelenetet. Mind a kettőt belelöktem a hóba. Elkezdtem kacagni,szerintem tök vicces volt,hogy egyszerre estek bele a hóba. De vissza is kaptam,mind a ketten előre nyúltak és belehúztak

-Köszi skacok,jól esett egy nagy adag hó a nyakamba. – Ekkor elkezdtünk mindannyian kacagni.

Jackson elkezdte magyarázni közbe az információkat az alakváltókról.

-Ha valakit alakváltóvá akarunk változtatni,meg kell győződjünk az alanyunkról,hogy mennyire stabil az immunrendszere,és maga a személyisége. Egy tikkes embert nem érdemes átváltoztatni,gondolom ezt tudod Beverly. Szóval,ha ez mind megvan,akkor vagy egy harapással,vagy vérátadással tudjuk átváltoztatni az alanyt. A tünetek a következők: Heves szívverés,hirtelen elfehéredés,pupilla tágulás. Ezt követi az ordítás a fájdalomtól,és utána egy kisebb eszmélet vesztés. Nem fog arra emlékezni,hogy hogyan lett alakváltó,csak a beszélgetésre,amit előtte kell folyatni.

-Értem,szóval egy nyakszívás is elég? Vagyis ha egy picit komolyabb a szívás.

-Nem. Vagy harapás,vagy karmolás.

-Értem,köszi bátyó.

-Nincs mit. Bocsánat,de nekem dolgom van,kell élelmet keressek,szóval megyek. Sziasztok! – odasúg Walternek valamit Jackson,és kacagva átváltozik,és elfut.

-Mit súgott ugyan biza Jackson?

-Semmiit semmit.

-Oké.. Én hazamegyek ha nembaj.. fáradt vagyok,te is ezt kéne tedd.

-Ó igaz is,egy pillanatot várj. –arrébb megy,és telefonál. – Baj lenne ha nálad aludnék ma is? A szüleim megengedték.

-Felőlem. :)

A faWhere stories live. Discover now