Add a kezed[ Befejezett]

Újjabb fájdalom

Kicsit résnyir hagytam az ajtot. Papa kezdet bele:
-Bob arra jövök hozzátok át ,hogy az unokám csokoládét eszik és alkoholal van tele a hűtő. Ez mi akar lenni ??? Mi van a szattyorba amit hoztál?
-Közöd?-vágta rá apa.
-Van mert az én unokámat eteted - emelte fel a hangját papa.
Papa kinyitot a szattyrot majd mérges pillantásokat vetet apár.
-Sör ,Bor?-kezdet komolyodni-Jól van Bob. Holnap vissza jövök a barátaimmal ,ha ez a kislány nem kap megfelelő elátást ... remélem nem kell befejeznem?
-Nem . Na viszlát-gunyosan monta apa.
-Viszlát-monta papa. Elment. Tudtam ,hogy fogja kezelni most apa a dolgokat(döhöng ,csapkod). Ezért jónak találtam ha megyek egyet levegözni. Ki jöttem és apához gurultam.
-Apa elmegyek egyet levegőzni ,jó?-kértedzem ártatlanul.
-Jól van -motyogta dühösen.
Ki mentem az ajton. A park felé vettem az irányt . Imádtam oda ,,járni" mert egy megnyugtató hely. Fák ,bokrok. Egy néni etete a galambokat. Egy bácsi újságot olvasot. Ahogy csodáltam a parkot egy labda hullot az ölembe. Egy kisfiú integetet. Oda gurultam.
-Szia tiéd ez a labda?-kérdeztem széles mosolyal.
-Igen , a nevem Frenklin. Mi ez a szék? -kérdezte a kisfiú.
-Úgy hivják kerekesszék és baleset során lebénultam és nem tudok járni-amint ezeket a szavakat kimontam könyezni keztem. Majd oda attam a Frenkilnek a labdát. Hirtelen egy nő futot oda.
-Elnézést a fiam nagy szája miatt ,hogy meg rikat önt-monta agodoan a fiú anya.
Én csak legyintetem. A kisfiú anyukája fülébe sugot valamit. Az anyukája elkezdet irni filcel a labdára. Nem láttam mit. Majd felém nyujtota az anyuka. Az volt rá irva:,,Jobbulást"
Ettől újra könyeztem.
-Köszönöm Frlenklin nagyon köszönöm -meghatodvan mondogatam. Majd öleléssel elbucsuztam töle. Löktem magam tovább . Amikor hirtelen valaki elviharzik melletem. Kilökte a kezemből a labdát.
-Héj! -kiáltotam .
-Bocsesz majd vissza rugta a labdát. Nem érdekelt ez a barbár gyerek. Innkább a karórámat néztem meg. 16:00 . Jaj ne haza siettem az ajtóba ujra rá néztem: 16:30. Remélem apa nem fog kiabálni. Kinyitotam . Gyors be gurultam a szobámba megnéztem anya doboza meg -e van? Meg van. Nagy kö estet le a szivemről. Kiváncsi voltam apa vajon mit csinál ezért ugy tetem mintha a fürdöbe mennék . Apa az iróasztalnál olvasta a papirokat és borozot. Lehet megijesztete a papa? Hirtelen felsikitotam . Apa is oda jött . Anya szobája elött álltam . Sehol semmi csak egy üres szoba.
-Ez a bajod? Em ennek a helyére csinálunk egy kondit -apa monta büszkén.
-Te megörültél ez anya szobája ! Elpusztitotad . Te örült-csuszott ki a számon. Apa össze rántota a szemöldökét. Megpofozott . Nagyon égetet a böröm a fájdalaomtól. Zokogva siettem a szobámba. Bezártam az ajtot . Hány óra ? Könyes szemmel probáltam kiolvasni :17:05. A telomhoz nyúltam. Hívni keztem a papát.
-Hálo -monta papa.
-Szia papa Emili vagyok -zokogtam a telefonba-Apa megpogozott .
-Nyugodj meg holnap jövök . Ne aggodj nem lesz több verés . Jó éjt Em-köszönt el a papa.
-Jó éjszakát papa-köszöntem el.
Éjjelre zárva hagytam a szobám ajtaját. Apa egysze -kétszer feszengete. Nem érdekelt. Aztán sirva alautam el anya párnáján.