Lelkem Versei

Csodálkozik

Csodálkozik, megrökönyödik, elámul
Ha viselkedése után nekem minden szavam elárvul
Ha meggondolom kétszer is amiket megosztok
Ha szenvedélyemtől ezúttal minden hozzá hasonlót megfosztok

Nagyokat néz, pislog és nem érti
Miért nem lehet újra minden a régi
Úgy viselkedem, mint régen, legalábbis próbálok
De nyakam köré fonódnak az általuk font pórázok

Türelmetlen, kedvességmentes, flegma
Bánthat, belém rúghat, ezt mind megteheti ma
De ne csodálkozzon akkor, ha ez nekem nem tetszik
Nem panaszkodom, mosolygok és mégis sokan ellenzik

Szomorú vagyok, dühös, drágán kerüllek
Mert míg szemeim elé szavaid nem kerülnek
Megmarad az illúzió hogy mostmár minden rendben
Ezért ülök inkább melletted szépen csendben.

Ha nem szidna le mindig azért, aki vagyok
Ha elfogadna ilyennek, nem lennének nagy bajok.
De addig, ameddig ezt nem képes megtenni
A jókedvem minden nap el fog tőle menni.