Csend van, örökös, tiszta csend
Köd lepte utcákon bolyongva nézek
"Ne feledkezz meg rólam soha sem!"
Remegve sír, s üvölt a lélek
Gyenge vagyok, szemeim elárulnak
Akkor is, ha igyekszem magamból mást mutatni
Takargatni valómra hamar fény derült
Hiába akartam mindenkit ez ellen szokatni.
Gyenge vagyok, de még küzdök magammal
Gyenge vagyok, gyenge, s nagyon fáradt
Szívemből szólok még pár kedves szót
Míg szenvedélyem vérfolyama kiárad
Csend van, örökös, tiszta csend
Lépteknek zaja sem hallatszik
"Mit kíván a boldogság magáért?
Igazságot, mi nem mindig tisztán látszik."
Építeni romjaimból várat,
Nem mindig lehetséges olyan szépen
"Maradj, tűrj, kiszakadj!
Ne csak ülj, légy tettre mindig készen!"
Csend van, örökös, tiszta csend
Megszokhatta volna már a lélek
Hogy bárhogy ámít, bármit kíván magának
Nem lesz sikeres, "gondolni erre vétek"
S ahogy a köd elmémre rátelepszik, ébredezek
Én sem vagyok, de a világ végképp nem szent,
Szívem kapujáról a láncokat letépem
De még így sincs más, csak örökös, tiszta csend.
ESTÁS LEYENDO
Lelkem Versei
PoesíaSaját verseim gyűjteménye. I write most of my poems in hungarian but there are some english ones as well. I hope you will enjoy them.
