~Jungkook~
A nevem Jungkook 18 éves vagyok. Pontosabban holnap töltöm a 19-et. A hyungjaimmal egy új dormba költözünk. Nagyon izgatott vagyok. Este alig tudtam aludni, de lehet, hogy ez Tae-nak is köszönhető mert egész éjszaka animét nézett. Jin hyung és Namjoon alig bírt minket összeterelni mert minden máshol járkált. Suga hyung már majdhogynem ülve elaludt, Jimin a cuccait pakolta, J-hope pedig össze vissza futkosott a cipőjét keresve, Tae pedig még mindig animét nézett amikor hirtelen megszólalt a telefon. Ránéztem a kijelzőre: a menedzser hyung volt az.
Jin hyung: Jó reggelt menedzser hyung.
Menedzser hyung: Jó reggelt, hogy áll a csapat?
Jin hyung: Nagyon jól két perc és készen is vagyunk.
Menedzser hyung: Akkor rendben, nekem most mennem kell majd találkozunk a dormnál.
Jin hyung: Viszlát menedzser hyung.
Amint kimondta le is rakta a telefont. Már mindenki készen állt az útra amikor Jin hyung hirtelen megszólalt: Van egy kis hiba a tervben. Mi az?- kérdezte Namjoon. Az a baj, hogy nem tudjuk, hogy hol a do...- fejezte volna be a mondatot amikor hirtelen megszólalt a telefon, a menedzser hyung volt az. Amikor Jin felvette akkor észlelt rá a menedzser hyung, hogy nem tudjuk a dorm címét.
Menedzser hyung: Ne menjetek sehová 20 perc és ott vagyok.
Jin hyung: Rendben menedzser hyung.
A telefonálás gyorsan lezajlott. Yoongi hyung hirtelen felpattant álmából és azt sem tudta hol van. Tae és Jimin végre készen álltak. Hoseok azonban még mindig nem találta a cipőjét.
-Jaj Hoseok egyszer még a fejedet is elhagyod.- szólalt meg Jin hyung.
-Nem tehetek róla.- válaszolt Hoseok.
-Itt van. -kiáltott be nekünk Namjoon.
-Megvan a cipőm?- lelkendezett Hoseok.
-Nem a a menedzser hyung van itt.-válaszolt Namjoon szegény Hoseokot teljesen letörve.
- De a cipőd is megvan.- mondta Jin.
- Köszönöm hyung, életmentő vagy.- ugrott Jin nyakába Hoseok.
-Nem mintha nem lenne más cipőd.- morogta az orra alatt Namjoon.
- Na de mostmár komoly menjünk.- mondta Jimin.
-Egyetértek!-mordult fel a társaság.
Amint kértünk be is ugrottunk a kocsiba és egészen az új dormig követtük menedzser hyungot.
Amint beléptünk az ajtón mindenkinek tátva maradt a szája. Akkor volt a dormunk amilyen még soha életében nem láttam. Nagyon nagy konyha, egy még nagyobb nappali és még annál is jobban fokozta a hangulatot a nagy emeletre vezető lépcső. Amint felértünk egyből elosztotta a szobákat a menedzser hyung. Én és Jimin hyung egy szobában. Tae, Yongi és Jin hyung ;még végül Namjoon és Hoseok egy szobába kerültek. Nagyon örültem, hogy Jimin hyungal lehetek egy szobába. Miután ez megvolt jött a körbevezetés. Minden szobához egy fürdőszoba tartozott. Nagyon remélem, hogy ez nem csak egy álom. Mert ha az soha nem akarok felkelni. Jiminnel lehetek egy szobában, külön fürdőszoba és gyönyörű szoba. Ez maga az álom. Tae attól függetlenül nagyon is hiányzik. Mintha egy kicsit jobban érezném magam a közelében. Sokkal felszabadultabb vagyok. Nagyon megkedveltem ezalatt a két év alatt. De nem érzek iránta szerelmet, vagyis még nem tudom. Nem hinném, hogy lenne bármi esélyem is nála. Meg nem hinném, hogy pont egy fiúval jönne össze. Mondjuk hogyha valakit szeret az ember nem hinném, hogy megakadályozná, hogy hogyan néz ki vagy hogyan viselkedik. Ha az ember valakit igazán szeret azt önmagáért szereti. De mik ezek a gondolatok?
Menedzser hyung!- szólalt meg mély hangján Tae.
- Igen?- kérdezett vissza a hyung.
- Nem lehetne úgy, hogy én vagyok egy szobában a kis maknaeval?-kacsintott rám gyönyörű barna szemeivel Tae.
-Hallgatlak!- mondta menedzser hyung.
- Az az ötletem támadt, hogy én és Jungkook egy szobában, Jimin és Suga, még végül J-HOPE Jin és Namjoon hyungok egy szobában, mit szól hozzá?- kérdezte lelkesedve.
-Akkor legyen úgy.- egyezett bele hyung.
Nagyon örültem, talán még annál is jobban amikor azt mondták, hogy Jiminnel leszek egy szobában. Persze ezt nem mutattam ki. Jimin is boldognak látszott, hogy Yoongival lehet egy szobában. A többiek is örültek. Csak azt nem tudtam eldönteni, hogy V miért pont velem akar egy szobában lenni. Nem is kerestem rá indokot, inkább örültem, hogy vele vagyok egy szobában. Amint körbevezettek minket a dormban elrendezkedtünk a szobákban. Hirtelen eljött az este. Tae, aztán pedig én mentem zuhanyozni. Léptem volna be a kádba amikor hirtelen kinyílt az ajtó és Tae hirtelen beugrott mellém. Nem is számítottam másra. A régi dormunk annál is mindig benyitott a többiekhez. Ez most sem lesz másként. De most csak hozzám tud majd benyitni. Nem is tudom, hogy ennek most örülnöm kellene vagy sem. Nem kellene beleszeretnem, de nem tudom irányítani az érzelmeit.
~Sziasztok remélem tetszett, ha igen kérlek támogassatok❤. Nem tudom mennyire lett jó. Ez az első sztorim.~
BẠN ĐANG ĐỌC
Felelőtlen barátság /Szünetel/
Ngẫu nhiên"-Nem engedlek soha többé távol tőlem!-suttogta majd megcsókolt. -Hát akkor vigyázz rám.-válaszoltam. -Vigyázom rád.-mondta és megölelt." -Emlékszel ezekre a szavakra? Hát most megszegtük őket.-hullottam a földre sírva.