Amikor megtudtam a hírt csak álltam és néztem.Valamiért nehéz volt felfogni.Én tétováztam,de a tanár csak beszélt aztán már kiabált,s a végére már ordibálás lett belőle.
-A SZÜLŐK TŐLEM FOGJÁK SZÁMONKÉRNI!!!EZT NEM ÚSZOD MEG!!!Örülj hogy nem rúgtak ki!!!
Ameddig hallgattam a tanárnőt egy könycsepp szökött a szemembe.Legördült az arcomon s máris ment utána a másik...Kirohantam a teremből ki a folyosón,ki a kapun,csak minél messzebb innen.Rohantam,rohantam utcáról utcára,nem akartam beszélni senkivel ,ha visszamentem volna,még rosszab vége lenne.
És ha kirugnak?Futott végig az agyamon a vérfagyasztó gondolat.Lassítottam,mert már ziháltam.Eszembe jutott a tegnap esti álmom.
-Ez nem lehet...Suttogtam.Az álom valóban bekövetkezett!Körülnéztem.Egyáltalán hol vagyok?Mennyi az idő?Mi lesz most?Több száz kérdés kavargott az egyébként is telezsúfolt fejemben...Elővettem a telefonom...8:40,írta a kijelzőre..Vissza kell mennem!!!Visszamentem az utcákat követve...Az iskola ajtaja előtt mégis megálltam...Egy gombóc volt a torkomban...
STAI LEGGENDO
Az álom valós?
AvventuraA szokásos fekete fehér,unalmas reggelek.Ezt lehet leírni a hétköznapjaim szépségéről.De legalább péntek van!És holnaptól ősziszünet kezdődik.Viszont nem akarok ennyire előre gondolni,mert vár még rám egy egész nap.Viszont ma történt valami különös...
