Kozume Kenma élete

1. - A reggelek a legnehezebbek

Hangos,ismétlődő hang. Az ébresztő. Reflexszerűen sikerült kinyomnom. Akárhogy is,nekem (nekünk,a csapatommal) nyári szünetben sem volt megállás.
Ha jól emlékszem egész nyáron 2 edzést hagytam ki,azt is csak egy családi program miatt.
Nem mondom,hogy imádom a röplabdát. Egyszerűen csak csinálom,de ígyis a legjobbat akarom magamból kihozni. (Már ha van olyan az én képességeim között)
Tehát miután kinyitottam a szemem és valahogyan lelket öntöttem magamba le is forgott a fejemben,hogy 'úristen...új társaság. Új társaság.' Nem is tudom miért aggódom,ugyanúgy nem fogok a többiekhez szólni,ahogy eddig. Ismét csak az idiótaságokat fogom hallgatni a pénzes gyerekek problémáiról és még sorolhatnám.
Felültem,lementem a konyhába és valami reggeli szerűséget összedobtam. A szüleim még korántsem voltak fent. Nagyon szeretek korán kelni. A reggelim közepette nézni a nap sugarait,ahogyan egyre-egyre jobban beteríti a fényesség a földet és a házakat.
Most is kiültem az ablakomba.
Hirtelen a telefonom rezgésére lettem figyelmes.
Kuroo nevét pillantottam meg.
Automatikusan fel is vettem.
-Heey Kenma
-'reggelt
-REGGELT? KIPATTAN A SZEMEM CICUSOM.
-hm,el ne késs a 'nagy' napról.-tettem egy pici hozzászólást.
-DEHOGY FOGOK
-úgy mint mindig?
-Nah,életem. Tedd el a megjegyzéseidet kb úgy az egész életedre és mondjad mit csinálsz?
-ahj,Kuroo. Ennék,azután pedig rögtön öltözök és indulok is.
-Átmehetnék? Felébresztelek az álmosságodból.
-nekem mindegy,gyere. Visszhal'-tettem le idő előtt a telefont.
Nem is értem. Fél hat van,hogy az égbe lehet valaki ilyen energizált?
Megvallom az őszintét néha picit zavarban vagyok Kuroo-tól,vannak percek mikor úgy érzem,mintha többet szeretne barátságnál. Ilyenkor el is hesegetem a gondolatot,teljesen hülyeség.
Annyira sajnálom a srácot,tanév végén szakított a volt barátnőjével. Teljesen kiborult. Túlságosan nem tudtam neki segíteni,ugyanis nekem még sosem volt ilyen. De ott voltam mellette végig.
Uh,el is felejtettem mondani,hogy egy.....wow,ide is ért!
Gyors lépésekkel mentem a bejárati ajtó felé,majd miután kinyitottam Kuroo vigyorgó képét láttam meg magam előtt.