Ki? Vagy mégis mi vagy te? [Befejezett🎉]

10.

Mivel hétfő reggel van ezért iskola is van amit egy ideig nem látogattam...és Amy sem , bár neki nem is kéne.
Ezért a tökéletes reggeli után elmentünk hozzánk...kezdem megszokni a motort egyébként... már nincs rajta halálfélelmem és a megérkezés után nem szedek fel egy millió bacilust a földről mikor elkezdem csókolgatni...
Mikor hazaértünk próbáltam észrevétlenül felmenni a szobámba mert apu otthon volt de nem jött össze...
-Szia kisasszony!-dőlt neki az ajtófélfának
-Öhmmm szia apu...mi újság?-fordultam meg zavartan
- Az az újság hogy van egy lányom akinek van egy párja aki lány amivel semmi baj nem lenne  mert boldog de annyira boldog hogy az iskolát elfelejtette...
-Ehh...hát öhmmm...beszéltem a lányoddal és aztmondta mostmár nemfogja elhanyagolni a sulit...
-Jolvan akkor... örülök hogy legalább veled beszél...-ment be a konyhába szomorúan..
Tudom hogy megbántottam de per pillanat nemtudtam ezzel foglalkozni mert épp késésben voltunk suliból...
Amint beértünk a suliba minden szem minket figyelt ugyanis már rég nem látott senki de főként azért mert kézenfogva sétáltam be Amyvel az iskolába...
Volt aki csúnyán nézett szerencsére ebből kevés volt....volt aki úgy nézett ránk mint egy hihetetlen aranyos  kiskutyára...
Mikor beértünk az osztályba leültem a helyemre előre Max mellé... Amy pedig hátra...
A nap elég gyorsan eltelt...Max kérdezgetett dolgokat de őszintén nem nagyon foglalkoztam vele mert Amy elrabolta a tekintetem...
Szinte egész nap csak őt néztem...ami nem annyira előnyös mert egy...nagyon megkívántam őt, kettő...semmit nem tanultam az órákon...ohh és szerintem Maxet is megbántottam mert nem figyeltem rá.
Végre utolsó óráról is kicsengettek...kivihatoztam a teremből egésszen egy beugrásig...ott vártam Amyre mert tudtam hogy arra jön...
Hatalmas zaj volt a gyerekek futottak ki az iskolából majd hirtelen csend lett...senki nem járkált a folyosón már azon törtem a fejem Amy miért ment amarra mikor lépteket hallottam...biztos voltam benne ,hogy ő az ezért amint a beugrás elé ért behúztam majd megakartam csókolni mikor valaki közbe szólt...
-Hejj...mi ez itt?-néztem érthetetlenül mikor megláttam hogy nem Amy volt az akit behúztam hanem egy ismeretlen nő és Amy ezt a jelenetet végignézte ...
-Uramisten...Amy azthittem hogy te vagy az...ne haragudj...-Amy érthetetlenül nézet majd megrázta a fejét és elsétált a parkoló felé
-Kérem ne haragudjon...azthittem a barátnőm az...remélem megérti...
-Nincs semmi baj....sőt...hazudnék ha aztmondanám nem tetszett ahogy egy ilyen lány mint te behúzott egy sötét beugrásba és megakart csókolni...-csak álltam ott teljesen lesokkolva és végig néztem ahogy ő elmegy...uhh azok a lábak...te jó ég...
Majd miután észhez tértem Amy után futottam aki már épp beindította a motort...
-Mond hogy nem haragszol...
-Nem haragszom...nem csókoltad meg....vagy igen?
-Dehogy csókoltam meg
-Nah látod...akkor miért haragudnák?
-Mondtam már hogy imádlak?
-Párszor igen...de mond sak nyugidtan.. had hízzon májam...
-Imádlak!!!!
-Nah gyere hazamegyünk...
Amint felültem motorra a telefonom megszólal...apu...
-Szia kisasszony!
-Szia apu... mondjad!
-Ma pszichológushoz kell menned...hívtak előbb hogy úgy néz ki nemcsak az iskolát hanyagolod el...
-Uhh basszus...oké...ne haragudj...most rögtön menjek oda?
-Igen jó lenne...
-Oké apu köszi hogy szóltál...szia
-Szia kicsim!

-Nos öhmmm...változott a terv...dilidokihoz kell mennem
-Várj mi? Ez most komoly?
-Halálosan komoly
-Oké akkor elviszlek oda...megvárlak aztán megyünk hozzám...
-Rendben!

-Jónapot! Dili...vagyis úgyértem...pszichológushoz jöttem...
-Ohh igen...te vagy Katy igaz?
-Igen én...
-Változott a terv ugyanis nem Mrs Anderson fogja most tartani a terápiát hanem egy új pszichológus...
-Öhmm...oké...de én eddig mindent Mrs Andersonnak mondtam el...ugye nemkell előről kezdenem?
-Nos ebben nemtudok segítteni
- Szuper...
-De már bemehetsz mert bent vár rád!
-Oké köszönöm!
Erőt vettem magamon és nagynehezen beléptem a szobába...
Ami ott várt...teljesen lesokkolt!!!