Ki? Vagy mégis mi vagy te? [Befejezett🎉]

3.

Reggel kinyitottam a szemem és semmit sem tudtam biztosra csak azt hogy rohadtul nem otthon vagyok és foggalmam sincs mi történik velem.
Egy brutálisan szép szobában ébredtem... A falak és a járólap fehér a bútorok feketék és a szemben lévő fal üvegből volt.....üvegből *,*
Rögtön oda is vetettem magam hirtelen nem érdekelt hogy egy zöld füst nyelő szárnyakat növesztő izé mentett meg tegnap...vagy csak azért hozott el hogy én legyek a reggelije...ez mind nem érdekelt....teljesen elbambultam a tájban...egy erdő kellős közepén voltam.
Mikor  épp abbahagytam a nézelődést egy hang hallatszódott a hátam mögül.
-Jóreggelt!
-Ohh baszki...oké...ömm...hello?-mondtam miközben majdnem eldöltem ahogy hátrálni próbáltam.
-Jól aludtál?-mondta miközben közeledett felém
-Az most tök mindegy ki a franc vagy te...és mi lenne ha nem jönnél egyre közelebb?-mondtam miközben nekiütköztem az üvegnek és nemtudtam hátrább menni.
-Egy zöld füst nyelő szárnyakat növesztő izé....hangosan gondolkodtál-mosolygott.
-Oké...ez szép és jó de te még mindig csak egyre közelebb jössz-már előttem állt-hallooood menj már innen-becsuktam a szemem és vártam a halált amikor egyszer csak a derekamon éreztem az egyik a kezét a másikat pedig az arcomon...felsóhajtottam és csak annyit mondtam hogy- oké....mégse menj el...itt maradhatsz...megengedem-erre csak belemosolygott a nyakamba...amitől a hideg is kirázott.....olyan melegséget éreztem mikor megérintett...nemtudtam mi ez csak egyszerűen vágytam rá....csak mellette akartam lenni...nem szerelmet hanem vágyat éreztem...azthiszem
-Nah jó gyere beszélgetnünk kell erről a füst benyelő baromságról amiket összehordtál-mondta nevetve majd kiment a szobából.
-Oké várj már meg-rohantam utánna...nem a legjobb dolog hogy ilyen gyorsan elkezdtem benne megbízni de azt éreztem hogy megtehetem.
A ház többi része is fekete fehér színekből állt és ugyanolyan gyönyörű volt mint a szoba amiben ébredtem.
Mikor leértem a konyhába kérdezősködni kezdtem.
-Ez a ház elképesztő...a szüleidé?
-Nincsenek szüleim
-Ohh bakker...ne haragudj
-Semmi baj... érthető volt a kérdésed...hol lehetne már egy 17 évesnek ilyen háza...hát nekem van, csak én nem éppen 17 vagyok-mosolygott továbbra is
-Hanem?
- Hát egy picit több...de most gyere velem...elmegyünk valahova reggelizni mert számodra nincs itt semmi laktató...
-Miért te becsomagolt lelkeket tartasz a hűtődben vagy mizu?
-Ohh dehogy egész emberi testrészeket!
-Miii?-teljesen kikerekedtek a szemeim
-Megnézed?-választási lehetőséget sem hagyott kinyitotta a hűtőt....egy karfiol...egy darab karfiol volt benne...
-Baszódj meg...tudod hogy megilyedtem?
Mi ez egy karfiol?
-Ja... vegetáriánus vagyok...
-Egy vegetáriánus lélekszívó...szuper...te egyre elbaszottabb vagy...
-Hát te sem vagy egy egyszerű eset de erre majd rájössz ne aggódj-kacsintott rám majd fogta  a kulcsait és kiment az udvarra.
Természetesen mentem utánna hát ne hagyjon már itt...Felült a motorra felvette a sisakot majd egy másikat nyújtott felém
-Na jössz vagy mivan?
-Én?
-Nem... a villanyoszlopnak dumálok...persze hogy te...
-És ha leesek?
-Ha kapaszkodsz nemfogsz leesni igérem
-Oké...bár nemtudom hogy meg e bízz-nemhagyta hogy befejezzem.
-Ha még egy szót szólsz és most azonnal nemjössz ide veled is az történik mint Austinnal...
Egy szempillantás alatt felpattantam a motorra majd áttöleltem Amyt ,hogy le ne essek...
Éreztem hogy elmosolyodott szóval nem komolyan gondolta amit mondott...
Foggalmam sem volt hogy hova megyünk mert egész végig csukva volt a szemem...a motorozás nem nekem való úgy látszik...
Majd egyszer csak megállt...
-Mostmár elengedhetsz-mondta kuncogva
Lassan kinyitottam a szemem és tényleg megálltunk...
Ohh hogy én mennyire szeretlek-mondtam a talajnak miközben lehuppantam és fetrengeni kezdtem..
Amy csak nevetett és annyit mondott hogy
-Te dilisebb vagy mit én...
Ezután felálltam és bementünk  reggelizni, már fizetni akartunk amikor Amy csak annyit mondott hogy
-Ezt figyeld!
-Mégis mit?- néztem értetlenül
A pincérnő odajött majd Amy megfogta a kezét és aztmondta
- Mi lenne ha holnap eljönnél hozzám és ott fizetném ki a reggelinket?-miközben ezt mondta egy huncut mosoly gördült az arcára
A pincérnő hirtelen azt sem tudta mit csináljon...ahogy láttam szerintem ugyanazt érezte amit én is mikor  Amy hozzámért...
Majd a pincérnő bólogatott mi felálltunk és elmentünk....
Majd Amy egyenesen hazavitt
-Mégis mi volt ez?Hogy csináltad?
-Majd egyszer mindent elmagyarázok de most mennem kell...addig vigyázz magadra...ja és senkinek egy szót se!
Felült a motorra és elhajtott
El se hiszem hogy otthon vagyok...amint beértem apu rögtön kérdőre vont hogy hol voltam de aztmondtam Maxnél aludtam... és nem mentünk suliba...ohh baszki...Max...több miliószor hívott de nem vettem fel...mégis mit mondjak neki....
Kitaláltam egy kamu szöveget hogy reggel fájt a fejem és ezért nem mentem...meg hogy aludtam és nem hallottam a telefont
Majd tényleg ledőltem aludni és arra keltem fel hogy apa felkiabál hogy itt egy barátom...
Azthittem Amy jött vissza de mikor kiértem meglepődtem...rohadtul nem Amy volt hanem Austin...még kiabálni sem tudtam mert elkapta a kezem és befogta a szám...majd egy autóba tett és egy pajtához mentünk...
-Mi a szart akarsz?-
-Tőled semmit...te csak csali vagy...a szörnyeteg barátnődre fáj a fogam...
-Esélyed sincs ellene-mondtam nevetve
-De ezzel igen...-és elővett egy pisztolyt a nadrágjából
Hirtelen nemtudtam mit mondani...de nem is kellett mert Amy megjelent
-Úgy látom nem tanultál az előzőből...meghagytam az életed ennek ellenére még itt patogsz nekem...nemhogy menekültél volna...csak hogy tudd soha senkinek sem adok 2. esélyt....
-Nemfog kellenni-és ekkor eldörrent a fegyver.Austin meglőtte Amy lábát...Amy letérdelt a földre...majd hirtelen a szemei ismét feketék lettek mint akkor éjjel...a szárnyai megjelentek felállt és megindult Austin felé...Austin csak lőtt de Amy bele se roggyant...majd mikor odaért elkapta Austint a nyakánál fogva és nekidobta a pajta oldalának ami kitörött..Austin a földre esett és teljesen biztos voltam benne hogy meghalt....
-Jézusom megölted?
Amy szemei visszaváltoztak
-Mégis mit vártál?
-Uramisten...egy gyilkosság szemtanuja lettem...mit fogok mondani a rendőrségnek...vajon tényleg olyan lámpát fognak a fejem elé tartani?
És ha nem mondok el valamit?
Mi lesz megkínoznak?
Amy csak mosolygott
-Na jó elég...mondta mérgesen
De én csak folytattam...-Nem akarok fiatalok börtönébe menni a fiatalok rosszabbak mint a felnőttek...mit fogok apunak mondani és mi lesz Maxel-Amy esélytelennek látta hogy szavakkal lehalkítson ezért odajött és megcsókolt...
-Na mostmár befogod?
Én csak megszeppenve bólogattam...
Majd hirtelen Amy felszisszent
-Uramisten téged meglőttek...
-Na nem mondod Sherlock-vágta a fejemhez miközben megszabadított a kötelektől
-Oké akkor megyünk orvoshoz azt a hullát meg eltűntessük mert én aztan nem megyek börtönbe...
-Nemkell orvos...mond csak...elég szenvedély van benned?
-Mivan?
-A zöld füstöt nyelő szárnyakat növesztő izé  az az a sötét angyal szenvedéllyel gyógyítsa magát és néha azzal is táplálkozik...
-Aha....és akkor most hívjak orvost vagy mivan?
-Gyere ide....-ezzel a mondattal odahúzott magához...a szemembe nézett megfogta a derekam mosolygott egyet és megcsókolt....és ugyanazt csinálta velem is mint Austinnal...zöld füstöt szívott ki belőlem...
Ellöktem magamtól mert megijedtem
-óóó baszki a lelkem...-kiabáltam kétségbeesetten...
-Az a szenvedélyed....nem a lelked te idióta-mondta nevetve- és egyébként köszönöm-odajött és egy puszit nyomott az arcomra...
-Tudod mikor azt a parancsot kaptam hogy vigyázzak rád, nem gondoltam volna hogy ez ilyen nehéz lesz...problémás csaj vagy mit ne mondjak-mondta nevetve...
- Kössz igazán aranyos vagy...-nevettem én is- Várjunk csak...mivan? Ki parancsolta hogy vigyázz rám és miért kéne rám vigyázni? Mi ez az egész?