Gimis lettem!

Kint az éjszakában...

-Lányok! Alszotok már?-kérdeztem halkan, mégis hallhatóan.
-Ja, miért?-kérdezték kórusba mind a hárman.
-Csak mert Kolos írt , hogy megyünk-e ki veluk...
-Kik azok a "velük"??-kérdezte Viola fáradtan.
-Pill, megkérdem.

Királylány:Kik jönnek???
Kolos: Márk, Matyi, Marci, Levi és én...,na meg ti és Szilvi.

-Olvasom!-kurjantottam- Márk, Matyi Levi, Kolos, Szilvi és mi, ha megyünk....
-Oke , megyünk!-mondta megabiztosan Miri, mire Vio is bólogatni kezdett.
-Jó, viszont nem maradunk sokat!-jelentette ki Lau.
Majd szedelődzködni kezdtünk.
-Hol megyünk ki?-tette fel a rejtélyes kérdést Lau.
-Hát az ablakon!-mondtam határozottan, majd az első emeleten lévő ablakunkat kín,ittam, majd kimásztam a terasz tetejére. Ezt követték a többiek is, majd szépen csendben megpróbáltunk lemászni a tartó oszlopokon.
  Amint leértünk körülnéztünk, viszont sehol sem láttuk a fiúkat.
-Szerintem nincsenek is itt!-mondta Viola.
-Csak úgy minek csaltak volna ki? Semmi értelme nem lenne!-mondta Lau.
-Hívjuk fel őket!-mondtam, és már nyúltam is a telefonom ért.

Királylány: Hol vagytok???
Kolos:Most mászunk ki az ablakon, ti?
Királylány:Mi már kint vagyunk... A teraszon...
Kolos:Akkor mindjárt érkezünk!

Majd éltettem a telefonom, és már fordultam is a lányokhoz.
-Mindjárt itt vannak, most másznak ki!
-Csak nem rólam beszélsz Királylány?-szólított kaján vigyorral az arcán Kolos, na vajon ki? Ki szólít engem királylánynak....
-Nem , éppen nagyapám lila pöttyös alsólyáról magyarázkodni kedves barátaimnak...-cinizmus hahaha
-Brühühü...-tettetett sírást-nem rólam beszélsz??:(((
-Jahj, haggyátok már, inkább menjünk...-mondta Levi, majd lódítva eggyet a mellette álló Szilvi kezén , és már el is indultak a főút felé.
-Igazából hová is megyünk?-tette fel a költői kérdést Miri.
-Lattunk Virággal sétálás közben egy vidámparkot, na oda!-válaszolta Kolos.
  Ekkor villant be nekem az emlék kép ...

  ...éppen visszafelé tartottunk mikor megláttam a vidámparkot, Kolosnak a vállára csaptam, hogy ő is oda nézzen!
-Majd eljövünk ide is a többiekkel!-mondta , majd tovább lépdelt hátán velem...

-Tényleg! Még én mutattam neked!
-Okos vagy , hogy végre rájöttél!
Kb.10 perc után értünk a vidámparkba. Ami csodák csodájára meg nyitva volt. Az órámra pillantottam és ügyesen konstaláltam , hogy még csak háromnegyed 12.
  A többiekkel karonöltve haladtunk az óriáskerék felé.
-Kértek vattacukrot?-üvöltötte Szilvi .
-Igeeeen!
Majd pedig letámadtuk a vattacukrot bódét. Mikor felültünk az óriáskerékre már majdnem mindenki kezét vattacukor díszítette.
Mikor már a tetején voltunk észrevettem , hogy hiányzik valaki közűlünk, és az a valaki éppen lent csókolózott valakivel, akivel a legkevésbé sem szerettem volna...