Yoona pov.
Amikor közelebb jött a rendőr jobban ki tudtam venni a vonásait. Amikor teljesen felismertem a rendőrt tányér nagyságú szemekkel néztem. Nem hittem a szememnek. Azt hittem csak álmodok. De kiderült hogy mégsem állmodok. Ez a valóság.
-L-Leo?-félelmembe elkezdtem dadogni. Biztosra akartam menni hogy tényleg ő az és nem képzelődök.
-Igen én vagyok. De mit mondtam? Nem azt hogy 6 órára otthon vagy?-mondta kis idegességgel a hangján. Féltem. Nagyon. Vajon mi lesz ezek után?
-S-sajnálom hyung. Nem néztem az időt. Kérlek ne haragudj. Legközelebb nem lesz ilyen igérem.-igértem meg neki de ugylátszik nem hatotta meg.
-Nem haragszom de tuti hogy nem lesz ilyen többet mert egyedül sehova nem fogsz menni. Ezt garantálom.-kezdtem jobban félni. Hogy ha ő igy ki van akadva akkor Ravi hogy ki lrhet akadva??
-Na gyere ülj be a kocsiba hazaviszlek.-mondta mostmár nyugodtabb hangnemben.
-Igen hyung. Tao is jöhet?-fordultam vissza barátom felé.
-Nem! Nekünk sietni kell még pakolnod kell.-mondta komolyan.
-De hyung...-nem bírtam befejezni mert Tao közbeszólt.
-Cica hagyd csak. Haza találok nem kell hazavinni. Később beszélünk.-azzal adott a homlokomra egy puszit intett Leonak és elindult hazafele. Leora néztem és beültem a kocsiba. Ő követte a példám és ugyan ezt tette. A kocsiban hirtelen megszólalt.
-Ő a pasid?-hallatszódott a féltékenység a hangján ahogy mondta.
-Öhm..ez miért lényeg?
-Mert tudni akarom és kész. Válaszolj a kérdésre és ne tereld a témát.
-Hát jo..ő nem a pasim csak a legjobb barátom.-mondtam az igazat de ő csak felvont szemöldökkel nézett engem.
-Akkor miért hív úgy hogy cica?-tette fel a kérdést. Már megint.
-Minidig így hív de már megszoktam. És azért hív igy mert szerinte hasonlítok egy cicára. De szerintem nincs igaza.
-Nem. Teljesen igaza van. Tényleg hasonlítasz egy cicára. Olyan cuki is vagy mint egy cica.-amikor ezt kimondta megakadt a lélegzetem. Köpni-nyelni nem tudtam. Ő most tényleg azt mondta hogy cuki vagyok? Jung Taek Woon azt mondta hogy cuki vagyok? Na hát ez fura. Amikor hazaértünk Ravi a nyakamba borult.
-Jesszusom Yoona nagyon aggodtam érted. Minden rendben? Jol vagy?? Nem fázol??-na hát igen. Aggodott értem..
-Jolvagyok nincs semmi bajom. És csak egy kicsit fázok.-mondtam jobban bújva hozzá. Szeretem a bátyam nagyon.
-Szerencse hogy le tudtam nyomozni a telefonod Yoona. Legközelebb nem mész egyedül sehova. Èrtetted?-nézett rám fenyegetően hyungom. Féltem.
-Igen. Értettem hyung.-válaszoltam felé fordulva ès a földet pásztázva. Szeretem Leot de most perpillanat félek tőlle.
-Yoona.-szolitott mire felnéztem rá. Szó szerint fel. Csak a bordája aljáig érek neki ugyhogy tényleg fel kellett nézzek.
-Gyere ide.-a hangján hallatszódott a törődés. Mikor oda mentem hozzá lehajolt és álölelt. Egyből vissza is öleltem. Olyan jo férfias illata volt. Nagyon tetszett. Amikor a hajába turtam akkor az olyan jó érzés volt. Puha volt a haja. Az a szép éjfekete haja volt. Nagyon jól áll neki a fekete. Ő is mint ahogy én is legtöbbször feketében van.
-Gyere hyung készített vacsorát. Ugy mentettem meg neked egy keveset Kentől.-mondta még mindig engen ölelve.
-Rendben. Köszönöm hyung.-amint ezt kimondtam el is indultunk a konyhába ahol már az asztalon volt az étel. Megfogtam a pálcikákat és leültem enni. Leo az velem szemben ült le és engem nézett. Amikor befejeztem az evés a mosogatóba raktam a tányérom és elmostm. Leo közben figyelte minden mozdulatomat. Mikor végeztem elindultam felfeké de Leo megfogta a csuklomat és maga felé fordított. Kb egy magasak voltunk mert ült és igy akkora volt mint én.
-Yoona. El kell neked mondanom valamit. Lehet hogy furán hangzik és vissza fogsz utasítani de elmondom.-ahogy mondta mélyen a szemembe nézett én meg elkezdtem vörösödni.
-Hyung miről beszélsz? Baj van?-aggodtam érte. Olyan furán viselkedik most.
-Yoona...én...asszem beléd estem..-amikor kimondta lehajtotta a fejét és várta a válaszom.
-Ezt nem értem hyung.-tényleg nem értem. Most csak át akar verni?
-Yoona én szeretlek teljes szívemből. Mióta ismerlek azóta valami fura érzésem van. Megkérdeztem hyungot és azt mondta hogy ez a szerelem. Yoona én szerelmes vagyok beléd.-amikor ezt kimondta könnyek gyültek a szemembe. Nem gondoltam volna hogy ez tényleg megtörténik velem. Pont velem. Gondoltam elmondom neki én hogy érzek.
-Hyung..én is szeretlek. Mióta megláttalak akkor tudtam hogy veled akarok lenni. Féltem mindig is elmondani mert azt hittem hogy te nem érzel irántam semmit. Mindig rád gondoltam és még Hyuk hyungot is megkértem hogy segítsen. Féltem elmondani mert azt hittem kinevetsz és megutálsz ezért.-most hogy ezeket kimondtam nagy teher esett le a vállamról. Végre elmondtam neki hogy mit érzek.
-Yoona és soha nem tudnálak megutálni semmiért. Azért nem akartam hogy egyedül menj mert féltettelek. És most is féltelek mindentől. Ezért nem akarom hogy egyedül menj bárhova is. Érted mostmár?-ahogy mondta mégjobban elérzékenyültem. Egész végig a szemembe néztt. Ő most vakójaban szeret és félt.
-Igen hyung. Mindent értek mostmár.-elkeztek legördülni a könnycseppek az arcomon. Leo riadtan nézett és elkezdte letörölni a könnyeimet.
-Miért sirsz Yoona? Megbántottalak?-hallatszódott a hangján az aggodalom. Tényleg aggodik értem.
-Nem hyung. Nem bántottál meg csak meghatottál.-ládszódott hogy megkönnyebbült.
-Yoona. Ha te is szeretsz. Akkor együtt lennél velem?-felcsillant a szemébe a reménység. Nem is gondolkodtam. Minek gondolkodjak ha tudom a választ? Gondoltam szorakozok vele egy kicsit. Kíváncsi vagyok mit reagál erre.
-Hát hyung nem is tudom. Lehet. De az is lehet hogy nem.-ezen meglepődött én meg elmosolyodtam.
-Persze hogy együtt leszek veled. Hisz nagyon szeretlek.-erre ő is elmosolyodott és megölelt. Olyan jó ha a közelemben van. Biztonságban érzem magam mellette. Miután elengedtül egymást és a szemembe nézett és megfogta a kezem.
-Kim Yoona. Most a világ legboldogabb emberévé tettél. Mindent meg fogok tenni hogy boldog legyél velem. Soha nem foglak elhagyni igérem.-azt hittem megint elsirom magam örömömben. Szerencsés lány vagyok. El sem hiszem hogy a párom egy zsaru. Mindig is szerettem a zsarukat hisz apám is az. Apám az országosrendőrfőkapitány. És a párom apámnak dolgozik. De ha apám megtudja eltilt Leotol az biztos. Apám szemében még mindig egy kicsi lány vagyok. De egyszer el kell fogadnia hogy már nem vagyok olyan kicsi.
-Yoona baj van?-nézett rám aggodo tekintettel még mindig a kezemet fogva.
-Ja nem semmi csak elgondolkoztam. De nem lényeg.-ahogy mondtam rámosolyogtam és a melkasába bujtam.
-Yoona.-amikor a nevemet mondta felkaptam a fejem és a szemébe néztem. Ő elmosolyodott és közelebb hajolt. Nem gondoltam volna hogy ez meg fog velem történni. Nagyon meglepődtem hisz Leo...megcsókolt. Amikor elvált nagy szemekkel néztem rá. Teljesen vörös lettem. Szerintem egy paradicsom is megirigyelne hogy ha látna most.
-Nagyon szeretlek Yoona.-ez annyira cuki volt tölle. Arra kért hogy ne mondjuk el senkinek hanem majd mindenki rájön magától. Ezután felmentünk a dzobába én befeküdtem az ágyamba aludni Leo meg leoltotta a villanyt. Én azonnal be is aludtam mert nagyon fáradt voltam. Csak annyit éreztem hogy besüpped mellettem az ágy és a derekamon egy erős kart éreztem. Innentől képszakadás.
