Sötét úton a fény fele || 1.évad

1.rész

Hogy ki vagyok én?
Becses nevem az Fehér Alex. 14éves vagyok, 9.osztályt járom. Hogy miért nem a vagyok a 8.osztályban? Mert születésnapom bele kavart iskolai életembe. Decemberbe születtem ami miat egyével előbb el mehetem ovádóból. Annak elenére hogy én vagyok itt a legfiatalabb majd nem a legmagasabb is. Édes anyámal élek egyházban. Apám még születésem előtt el rohant mert nem akart engem. Tanulmányi eredményem kitűnik a sok sík hülye gyerek mellet. Jelenleg rendészetet tanulok de ha rá huzok a 4év kötelező mellé még 1 évet és főiskolára is megyek akkor nyomozó lehetek. Stilusom emo. Sokszor vagdosom magam egy "betegség" miat. Már mint drepeszió és ehez hasonló betegségem van. Gyógyszereket is kaptam rá ami tudom hogy nem segít csak azt a érzelmet el fedi, olyan mint a drog csak ezet gyógyszernek hívják. Ezek miat az iskolába sokszor piszkáltak amíg egy nap nem felejtettem be venni gyógyszereim majd meg untam a dumájukat és egytől egyik szét nem vertem őket. Amikor meg tudta az igazgató... Akarom mondani most tudta meg azonal behívot engem magához.
-Kedves Alex. Mivel nem is egy osztálytársát kórhazba juttata a multhéten ezért muszály leszek ki mondani hogy iskolánból kivan van csapva. Ennek az iskola területére többet nem jöhet. Szülöjének szóltunk. Kérem fáradjon el a cuccaiért és azonal menjen haza.-erre csak fel álltam a székből majd hátam mögött be csaptam az ajtót. El sétáltam a osztályomig majd fel kaptam táskám. El hagytam az iskola területét ami nagyon boldogá tette dühöm. Busz nem volt haza fele... Vagy is volt csak arra 7órát várnom kénne rá. Inkább haza sétáltam. Amikor meg érkeztem a házban minden hol dobozok voltak. Csak a nagyobb és nehezebb butorok látthatóak minden más (gondolom) a dobozokban voltak. Hirtelen anyám szaladt le a lépcsőn, nagy mosoly volt a száján.
-Anya?-néztem el róla a dobozokra szemöldökömet ráncolva.
-Szia Alex. El költözünk. Eddig nem akartam el mondani mert meg lepetésnek szántam, és~ a "düh rohamodal" is jól időzitett a igazgató szóval~ nem kell a iskolai át íratkozásos papírodal olyan sokat baszakodni.-annak elenére hogy 30éves igazán csodás szókincs van..
-És még is hova költözünk?-kezdet el csillogni a szemem mert kicsit se bántam hogy a hátam mögöt hagyhatom ezt a por fészket.
-Egy kisebb városba költözünk. Lőrincire.-ase tudtam miről beszél de gondoltam szép lesz.
-Melyik iskolába fogok járni?
-Március 15 ha jól tudom a-fejezte be a beszédet egy kicsit mert éppen fel emelt egy dobozt-neve.
-És~ mikor indulunk?
-Most.-nézet ki az ablakon amikor oda ért házunk elé egy költöztető kocsi. El mosolyodtam majd mint egy kis gyerek csillogni kezdet szemem. Anyám csak el röhögte magát amikor rám nézet. Gyorsan segítettem neki be pakolni hogy minnél előbb oda érhesünk. Nagyábból 4órát utaztunk. Csodás volt a kiláttás oda fele. Amikor meg érkeztünk a házunk elé, be láttam a házba. 2emeletes volt és velem szembe lévő oldalán nagyon nagy ablakok voltak. Anyám ki nyitotta a kaput és a kert nagyábból 1km hosszú volt. Volt egy külön kis el kerített hely ahol motorozni lehetet. Ahogy hátrébb mentem ott volt egy medence is és egy kisebb ház szerüség ami egy konyhából állt és egy tároló helyiségből. Anyám ki nyitotta az ajtót majd be mentem. Egy nappali és egy konyha volt bal oldalomon. Előttem egy spejz és egy éttkező + egy lépcső. Job oldalomon egy folyosó volt. El mentem a folyosóra. Bal oldalt egy férfi wc és az mellet lévő ajtó egy fürdőszobába vezetett amibe egy kád, egy zuhanyzó és egy mosdó kagyló volt. Jobb oldalomon egy női wc volt. Tovább haladtam a folyosón majd le fordultam balra. Ott volt egy harmonika ajtó ami egy hálószobát rejtett. Mellette egy nagy szekrényes szoba volt egyben mosó szoba is. Ahogy jobra haladtam csak egy szoba volt. Egy háló. Vissza mentem a lépcsóhöz majd azon fel batyogtam. Első ajtó egy wc-be vezetett. A második és a harmadik egy hálóba. Egy üveges ajtó pedig a erkéjre. Ahogy ki léptem a utolsó ajtón fejem felett el szált egy fecske. Fel néztem és egy komplett fecske család volt feletem. A utolsó halóra vissza térve, az lesz az én szobám azt most meg mondom! Abból a szobából is egy üveges ajtó vezet ehez a erkéjhez.
-Segítsek?-kérdeztem a lent lévő anyukámat.
-Jó lenne.-le mentem szépen lassan és be hordtam mindent.
-Na és mikor megyek iskolába?
-Nem tudom.-mondta válát fel húzva majd le engedve.