Miért pont Én?!

~Furcsa dolgok~

Reggel az apám keltésére keltem (ez nagyon értelmes volt).

-Kislányom! Keljél már fel.

-Miért annyira sürgős?!

-Mert meg kell, hogy nézd mi van az égen!

-Mi?!-felkeltem az ágyamból és kinéztem az ablakon és egy űrhajó szerűséget láttam.-Ez mégis mi a franc?!

-Nem tudom, de biztos nem jó.

-Basszus ez rohadt creepy... Mit lehet tenni?

-Szerintem az a legjobb, ha itthon maradunk. A bátyádra és az öcsédre vigyázz.-mondta az apám.

-Hogy én rájuk?!

-Szerinred a bátyád képes arra, hogy vigyázzon rátok?

-Jó oké... De te most hová akarsz menni?

-Anyádért... Hívott, hogy vigyek be neki ebédet.

-Oké... Vigyázz magadra!

-Rendben... Ti is.-monta már mindannyiónknak. Kiment az ajtón majd a fiúkhoz fordultam.-Azt mondta apa, hogy én kell, hogy vigyázzak rátok... Tudom ne kérdezzétek. Nem tudom miért én.

-Mert te felelősséget tudsz vállalni értünk.-mondta a bátyám. Leesett az állam amint kimondta.- Az mi ott fent?!

-Nem tudom. Apa ezért is keltett fel.

-Ez durva!-mondta az öcsém.

-Figyelj Dany... Nem mehetsz most sehova... Lehet, hogy veszélyben vagyunk.-mondtam.-Légyszíves menyj fel a szobádba.-adtam egy puszit a feje búbjára és fel is szaladt.

-Mi az, hogy lehet, hogy veszélyben vagyunk?

-Szerinted az ott fent, majd cukorkákat meg egyszarvúkat fog ledobálni?!- böktem az űrhajó felé

-Nem... De jó lenne.

-Mondjuk ja.-nevettem majd ő is elkezdett röhögni.-Na most menj fel te is.

-Rendi Anyu!-nevetett fel. Én kimentem az ajtón és jobban megfigyeltem az űrhajót. Mintha egy emberi fej nézett volna ki az ablakukon. Mivel nem akartam szemezni azzal, ezért bementem és megcsináltam az ebédet. Lehívtam a srácokat és megebédeltünk. Mivel apa hazajött ezért elmentem Je-hez. Elmondtam a reggeli dolgokat és Ő is beleborzongott és azt mondta Ő is látta az űrhajót. Nem sokáig maradtam, mert apám hívott valami sürgős dolog miatt. Haza siettem és az apám a bátyám és az öcsém ott ült a kanapén. Ez már nem jó.

-Gyere ide Kincsem.-invitált mellé.-Szóval... Anyád meghalt.-esett le egy könycseppe.

-Hogy mi?!!!!?!!!!!!!?? Ugye csak viccelsz?!

-Sajnos nem.- elkezdtem ordítani és zokogni.

-NEEEEEEEEEE!!!!!! NEM LEHET IGAAAAZ!!!!!! HAZUDSZ!!!!!!! NEM HISZEK NEKED!!!!!-ordítottam a képébe.

-SAJNOS EL KELL, HOGY HIDD!!!! NEKEM IS nagyon fáj!!!-kiabálta.

-Hogy történt?

-Abból űrhajóból vagy micsodából jöttek le emberhez hasonló lények és a szemem láttára ölték meg.

------
Szia!
Ez egy durvább és érdekesebb rész lett. Remélem tetszett. Nem sokára hozom az új részt.
Puszi. 😘
**Lochness