The lost sister |The Vampire Diaries ff.|

Szeptember 1. Péntek

Ma kezdődik az iskola. Alig várom. Najó szarkazmus felsőfokon, de akkor is, hiszen eddig egyedül voltam. Most ez megváltozik. Vagyis nagyon remélem.
Beültem a kocsimba, majd egyenesen a gimihez hajtottam. A recepción elintéztem minden papírom, és egyenesen beültem az osztályterembe. Volt ott egy lány, akinek ugyan az volt a vezetékneve, mint nekem. Gilbert.

-Szia! Zoe Gilbert. -nyújtottam neki kezet.

-Szia! Elena. Várj! Azt mondtad, hogy Gilbert? -nézett értetlenül.

-Igen. Miért?

-Mert én is Gilbert vagyok.

-Lehet, hogy távoli rokonok vagyunk? -nevettem.

-Ki tudja. -nevetett velem.

Otthon kedvem támadt elővenni a régi albumokat, amikben a családi képeink voltak. De aztán kiesett a lapok közül egy kép, amin egy másik lánnyal voltam. A hátuljára egy üzenet volt írva.

" Zoe! Nagyon remélem, hogy ezt egyszer valaha a kezed között forgatod majd. Amikor megszülettél, volt egy ikered. De aztán elragadtak téged tőlünk. Az igazi családodtól. Amikor örökbe fogadott téged egy kedves család, felkerestük őket, és ezt a képet adtuk nekik. Hogy egyszer megtudd az igazságot. A testvéred neve Elena Gilbert. Remélem, ha egyszer találkoztok, minden megváltozik. Találd meg őt.
Szeretettel: édesanyád"

-Édes istenem! - kaptam a szám elé. -Hát ezért jöttünk Mystic Fallsba.

Délutàn a Mystic Grill teraszán üldögéltem a fényképpel együtt, amikor leült mellém egy fiú.

-Szia! Új vagy itt?

-Igen. De honnan tudod? -néztem rá.

-Kicsi ez a város. Itt mindenki, mindent tud. -mosolygott.

-Kihez van szerencsém?

-Jeremy Gilbert. -nyújtotta a kezét.

-Ne. Te Elena testvére vagy?

-Igen. De ez miért lényeges? - nézett értetlenül.
Nem válaszoltam, csak megmutattam neki a képet.

-Ez Elena. -mutatott rá az egyik babára.

-Most fordísd meg.

-Gyere! -ragadott kézen, és egészen a házukig húzott.

Ott az egyik könyvespolchoz lépett, majd levett egy képesalbumot. Ott a hátuljában volt, egy ugyanolyan kép, hasonló levéllel a hátulján.

-Elena mikor jön haza? -néztem rá.

-Nem tudom.

-Amúgy, hol vannak az igazi szüleim? -néztem rá.

-Meghaltak. Még tavasszal. -hajtotta le a fejét.

-Ha az vígasztal, bár nem fog, az enyémek is meghaltak, csak ők nyáron.

Ekkor betoppant Elena.

-Szia Jer. Ohh sziasztok. -javította ki magát, amikor meglátott. -Hát te? -nézett rám.

-Beszélnünk kell.

És azzal megmutattuk neki a képeket és a leveleket. Majd elkezdtek hullani a könnyei.

-Mindig is tudtam, hogy hiányzik valami az életemből, csak sosem tudtam, hogy mi. -azzal megölelt.

Mintha mindig is ismertük volna egymást, mintha el sem választottak volna minket, egymásra találtunk. Úgy veséztük ki a pasi témákat, mintha mindig is ismertük volna egymást.

-Figyelj! Merre laksz? -lépett a szekrényéhez.

-Pár utcával arrébb, miért? -álltam fel én is:

-Hát mert, igaz, hogy csak most ismertük meg egymást, de testvérek vagyunk, úgyhogy,
költözz ide! -fordult vissza egy báli ruhával, mosolyogva.

-Várj. Mi? -néztem értetlenül.

-Hát, mivel nem akarom, hogy az ikrem egyedül éljen, ezért add el a házat, és költözz ide. -mosolygott.

-Nem is olyan rossz ötlet. Majd holnap nekilátok.

-Itt akarsz aludni Zoe? -nézett be az ajtón Jeremy.

Mosolyogva bólintottam.

-Akkor gyere! -ragadott kézen Jeremy, azzal a szobájük közti szobába vezetett.
Lementem a konyhába, ahol a hűtőben nem találtam semmit.

-Valaki tud főzni ebben a házban? -néztem körbe rajtuk.

-Valaki emlegetett? -lépett be egy fiú az ajtón. -Ő ki? -nézett rám.

-Zoe Gilbert. Az ikrem Stefan. -mosolygott Elena, majd mellé lépett és megcsókolta.

-Miért nem mondtad, hogy van egy ikred? -nézett rá Stefan.

-Mert ma tudtam meg én is. -mosolygott.

-Szóval. Miért kell főzni? -nézett rám.

-Mert éhes vagyok, és egyikünk sem tud főzni. -vontam vállat.

-Mi lenne, ha meghívnánk Bonnieékat? -nézett körbe Jeremy.

-Jó ötlet, de akkor inkább menjünk a Grillbe. -mondta Stefan.

Elena, Jeremy és Stefan felhívták Carolinet, Bonniet, Mattet, Tylert és Damont is. Igaz nem ismerem őket, de azt mondták, hogy jófejek és érdemes velük jóban lenni.

Később...

-Oké. Zoe. Felelsz vagy mersz? -nézett rám Damon.

-Felelek. -néztem kihívóan.

-Melyikünkkel jönnèl innen össze?

-Tipikus Damon. -forgatta a szemét Caroline.

-Csitt szöszi! Zoe jön. -felet Damon. -Szóval?

-Nem tudom. Nem is ismerlek titeket annyira. -vontam vállat.

-Ezt még nem zártuk le. -nézett ràm fenyegetően.

És még így felelsz vagy merszesztünk egész végig, míg ki nem zavartak minket a Grillből. Elenáék házában nagy nehezen de megtaláltam a fürdőt, majd lefeküdtem aludni.