Egész este a vámpírokon gondolkoztam...remélem segíteni fognak...
-Szia...-ült le mellém JungKook.
-Szia. -köszöntem vissza. Egy ideig így ültünk. Csendben egymás mellett...de JungKook megtörte.
-Ha nem sikerül megmentenem....karót szúrok a szívembe! -ilyedten rá néztem, de az arca rezzenés mentes, és komoly volt. Nem tudtam rá mit mondani. Egyszerűen csak lesokkolt.. -Ne nézz így rám. Halott vagyok! Semmit nem fogok érezni!
-Csak hogy nem engedhetem hogy megöld magad!
-Halálból a halálba mennék! Semmi bajom nem lenne....csak talán a pokolba jutnék...
-Nem fogsz karót szúrni a szívedbe! Ami mondjuk nem dobog de...nem engedem!
-Miért? Ha ő elmegy én miért nem mehetek? -nézett rám könnyes szemekkel.
-Mert ha beleroppanok ha nem....megmentem neked! -sétáltam ki a szobából.
***
-JungKook haladj! Indulunk! -ordította az emeletre Chanyeol.
-Jövök! -jelent meg előttünk.
-Akkor menjünk! Köszönünk mindent Mark! Szia! -köszöntünk el, és már indultunk is. Muszáj lesz megtalálnom őket! Nem veszthetek el még egy vámpírt.
JungKook POv:
Nem tudom miért vette ilyen komolyan a halálomat Rapmon. Pedig halott vagyok...akkor miért? Olyan mintha miatta halnék meg...vagy talán valami volt a múltjában, amit eddig senkinek nem mondott el?
-Rapmon! -mentem hátra hozzá. -Miért nem szeretnéd, hogy elmenjek?
-Ez nem rád tartozik! Maradj csak a rózsaszín szív formájú felhőd közt! És ne érdekeljen! -indult el Chanyeolhoz.
-Még mindig itt tart? -nézett Rapmon után Jimin.
-Hol? -kérdeztem.
-Rapmon mikor kicsi volt. Egyetlen egy barátja volt. Akit a családtagjának tekintett. Tudod...nem volt családja! Nem úgy, mint a többi vámpírnak. Neki lemészárolta a vámpírvadász egyik legerősebb tagja, nevén szólítva Dong Woo. 10 éves korában találkozott Woozival, aki a legjobb barátja lett..szinte a testvére. Csakhogy Dong Woo őt is megtalálta, állítólagos ember őlés vádján, ami mint kiderült nem is volt igaz.
-Ezért nem akar még valakit elveszíteni?
-Igen.
-Értem.
-Gyertek már! Megérkeztünk! -álltak meg egy szép táj előtt Jinék.
-Itt kell lennie az őznek, igaz? -néztem rá Chanyeolra.
-Igen! -bólintott.
-Ki zavar? -hallottunk meg egy hangot, amiben félelem volt.
-Chanyeol vagyok! A segítségedet kérnénk!
-Miben tudnék én nektek segíteni!? -kérdezte a hang.
-Egyik barátunk testében rejtőzik Dawon! Egy rejtvényt próbálunk megfejteni, amihez te is kellesz! Arra lennénk kíváncsiak, hogy neked, az Őznek, mi a gyengéje! -nézett körül a tájon Chanyeol, hátha megtalálja a vámpírt.
-Honnan tudtad, hogy itt találsz meg?
-Mark mondta. Dawon bátyja!
-Mark. Oh, emlékszem rá!
-Tényleg? -érdeklődött V.
-Persze! Ő volt az, aki megmentett a tőrtől, amit a huga szúrt belém! Szerencsémre rossz helyre!
YOU ARE READING
A Vámpír klán 1-2.évad [befejezett]
Vampire7 új fiú érkezett az osztályba. Senki sem ismeri őket, mert csak magukkal vannak. Meg egy lány, akiről senki se tudja mit keres ott. Csak úgy az egyik nap hozzájuk csapódott... De amióta itt vannak...furcsa dolgok történnek a városban. ITT MÉG BÉNÁN...