Egy ágyban ébredtem, de nem tudom, hogy hol vagyok. Ki keltem az ágyból és az ajtó felé vettem az irányom, kimentem az ajtón,és egy ismeretlen helyen találtam magam...
-Félek-gondoltam magamban.
Lépteket hallottam, a hang irányába fordultam amikor észre vettem Dean-t.
-Dean, mi történt és hol vagyok?- kérdeztem kétségbe esetten.
-Balesetünk volt és haza hoztunk, ugye jól vagy?- kérdezte Dean aggódóan.
-Jól vagyok, és mi lett azzal aki elénk ugrott és még mindig nem mondtad el hogy hol vagyok.
-Katy mi lenne ha leülnénk és nyugodtan megbeszélnénk?
-Rendben-mondtam egyszerűen.
Egy nagy terembe érkeztünk, ahol középen volt egy nagy asztal tele székekkel és mindenhol könyvek, leültünk az asztalhoz.
-Láttál már valaha horror filmet? -kérdezte Dean.
-Öööö... Láttam már, de nem értem, hogy mi köze a balesetnek ehez...
-Az, hogy amik a filmekben léteznek szörnyek nem kitalációk, ha nem valós dolgok, például léteznek démonok, vámpírok, vérfarkasok, angyalok, szellemek és még sok más is. És ami kiugrott elénk az egy démon volt.
-Neked teljesen elment az eszed!-mondtam, majd felálltam.-Hogy jutok ki innen, elakarok menni!
-Higgy nekem ké...-,de nem tudta befejezni, mert egy ballon kabátos, gyönyörű kékszemű férfi belevágott a szavába.
-Dean, ő kicsoda?-kérdezte a kékszemű.
-Castiel, ő itt Katy. Katy, ő itt Castiel, Cas, aki egy angyal.
-Dean értsd már meg, hogy nem veszem be ezt a szörnyes dumát...-mondtam, majd kínomban felnevettem.
Hirtelen valami fényt kezdtem látni, és annak az irányába fordultam és észre vettem hogy Castielből jön az ismeretlen fény, de a még furcsább hogy mögötte árnyékként egy pár szárny rajzolódott ki.
-Most már elhiszed?-kérdezte Castiel.
Mire én csak tátott szájjal hevesen bólogattam.
-Mi, Sam-mel vadászok vagyunk, embereket mentünk, megöljük a gonoszt, úgy nevezett családi vállalkozás-mondta Dean.
-Egy dolgot még nem értek, mért ugrott ki elénk az a démon vagy mi?
-A legtöbb szörny ellentétben Cas-sel, rosszak és minket vadászokat, és az embereket megakarják ölni.
-Huh, nekem ez egy napra sok lesz... Ha nem baj akkor én inkább haza mennék...
-Ne menj, most már neked se biztonságos oda kint, és nem szeretném, hogy bajod essen.-mondta Dean. (szerk. ez nagyon nyálas, de na mindegy😂)
És hát végül is nagy nehezen maradtam, de csak mert rájöttem, hogy holnap nem dolgozom, és sokat beszélgettünk Dean-nel, Sam-melbá Cas-sel, aki nagy furcsa, de jó fej. És este 11kor elmentünk aludni.
