A Lelkem tükre

Képlet

Egyedül sétálok.
Hosszan.
Megállok.
Szelet hallgatva nagyokat kiálltok,
Mindnyájan meghalljátok!

Ez az élet csupán képlet,
Egy kavalkád, miből egyszer kép lett.
Olykor-olykor megcsodálom.
Magamat megtalálom,
Majd az elmémben mélyen elzárom
S elképzelem, benne élek.
Egy kép amiből lett egy lélek,
És már nem is tudom milyen az élet.
Egy kavalkád, ami egy képlet,
Mely nem hagyja, hogy a felszímre érjek.

Egyedül sétalok.
Hosszan.
Megállok.
Az esőben megázok.
Meleget árasztok.

♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡♡

Sziasztok!
Pontosan miről is szól ez a vers?!?
Talán az élet bonyodalmairól. Arról, hogy mindig történik valami és arról, hogy ami sokszor olyan bonyolult és nehéz talán borzasztóan egyszerű csupán kicsit másként kell megszemlélni a dolgokat.

Tudjátok, mint azok a festmények, amiket messziről kell megnézned, hogy megtudd mit is ábrázol igazából. Más nézőpont más nézetet eredményez. Talán ez járt a fejemben amikor megírtam. Az biztos, hogy ki volltam akadva.. xd.