A reggeli esőben
Nézek rád erősen.
Íriszedben fétised,
Tanísd meg a tézised!
Közeledő lépésed,
Tudakozó kérdésed,
Minden csodát felemészt.
Megbabonáz az elméd.
Édes hangod mámora...
Védekeznék tátogva.
Kecses tested varázslata,
A bensőm vadállata.
Síma bőröd aromája,
A börtönöd karimája,
Képleted csábítása...
Gyengeségem ámítása.
Hasonlatok mögé bújva
Idézlek fel téged újra.
Téged, ki olykor megbántott,
Értem ugrott át száz árkot.
Régen volt már nem tagadom,
De nem mondtam, hogy nem akarom.
Veled voltam össze kötve
Egy varázslattal össze öltve.
Így intek most búcsút neked,
Hogy elmúljon az összes heged,
Hogy megbocsájtsak mindent neked
És felépítsd a saját eged.
YOU ARE READING
A Lelkem tükre
PoetrySziasztok. Egy ideje gyűjtögetem, szaporítom a verseimet és most úgy döntöttem, hogy a legjobbakat közszemlére teszem. Hátha másoknak is megtetszik, megihlet, akármi. A lényeg, hogy ezek a verseim és remélem tetszik.
