A Fellegek Felett

5.fejezet

Sziasztok!
Elöre szolok hogy a rész trágár szavakat tartalmaz. Ezért aki nem birja az eme olvasmányt ne olvassa el!!!
Mindenki türelmét és megértését köszönöm.

Jó olvasást:

- Igen . Tudni szeretném. Kérem mondja meg.

Viktória szemszöge:❤
- A lány jól  van . Egy titokzatos férfi megmentette. Azonban rémes állapotba van . Sokak szerint az ördöggel cimborál.- majd a titokzatos alak visszalépett a sötétbe s amilyen rejtélyes volt jötte úgy tűnt el. S ott maradtam a sötét erdős helyen. Könnyeim törölve álltam fel a korhadt hídról. A csend mindent beterített. Mint régen most is nyugtot volt minden. Tipikus vihar előtti csend volt. Mint ha valami jönne ,valami ami nagy port fog kavarni. Gondolataimmal játszottam míg be nem sétáltam az öltözőbe nem értettem. Az ajtót kinyitva egy hatalmas hely terült elém . A nagy fém szekrények előtt padok nyúltak el rajtuk egy üveg víz. Apám szerint kijelölt szekrényem van. Így hát mentem megkeresni. A szekrénysorokon pásztáztam a névtáblákat olvasva mikor megragadt a szemem egy neven... A név a volt barátnőné Izabelláé. Mellette közvetlen az enyém. Ez lehetetlen. Egymás mellet van a szekrényünk. Ez egyet jelent... Ő is versenyzik . Ellenfelem lett a legjobb lovas. Aki híres embereket győzött le. És most ki kell álmon ellene. Nem feladom! Majd zsebemből felhúzatlan a mobilom s tárcsáztam Levit. Hármat cseng és leteszi. Fantasztikus. Egyre több versenyző érkezik. Gyorsan átöltöztem majd kulcsra zártam az ajtaját és kiléptem. A kanyargós folyóson szinte eltévedtem mikor megpillantatom az apám. Majd felé sétáltam.
- el se hiszed hova rakták a szekrényem. Hallod apa.- majd felém fordult szemeit könny áztatta.
- kicsim tudom hogy Aliz mellet van. Én rakattalaj oda. Úgy gondoltam örülnél neki.-majd kezét vállamra rakta s ott pihentette.
- De apa nem hiszem el. Ő nem a barátom ő az aki miattam nem beszél senkivel. Az életét tettem tönkre gyűlöl.
-picim ne légy buta . Fájhat neki de elfelejtette már hidd el. Örülni fog neki.-majd lehajolt és homlokomra nyomott egy apró puszit.
- kösz.
Ezek után mentem Leviékhez akik épp Szebasztiánt pucolták.
- Szia picim mért kerestél? Csak nem baj van?- majd pár nagy lépéssel átszeli a kettőnk közti távolságot. Biztos látta a könnyeket a szemembe.
- Majd otthon elmondom . Most ne zavarj.  Próbáltam ellökni magamtól.
- De picim minden rendbe?-majd vállamat megfogva  a falnak nyom s kezét fejem két oldalára rakta s ezzel elzárva menekülésem útjait.
-Nem. Kicseszettül nincs rendbe.  Nincs rendbe semmi. Az egész életem mehet a szemétbe.-erre egy egyszerű mozdulattal az állam alá nyúlva szenvedélyes csókot adott ezzel elfelejtve a sok ideget és bajt. Abba a percbe csak mi ketten voltunk a világ megszűnt kötöttárunk s csak mi voltunk.  Románcunk az ismerős hang zavarta meg.
- Kis tubicák a paripa a nyergelésre vár . Vagy ha akarod az istálós  is felnyergelheti de ha baja lesz a virágszáladnak ne nekem sírj.- s egy  egyszerű mozdulattal lerántja rólam s elmegy. Tényleg imádom a fejét de most ki tudnám nyírni egy konyhakéssel. Vagy akár egy kanállal is .Ez után kimentem a szabadba egyszerűen túl sok volt... Nem csak az hogy a hősöm ellen kell versenyeznem hanem az hogy egybe most találkozok Izával irtó sok idő után. Arzomban érzéseim még mindig vulkánként kavarogtak bennem. Mért??? Mért pont én velem történik ez?? Habár sok időm nem volt gondolkodni mégis tudtam hogy a mai nap örök emlék marad. Most ugrik a majom a vízbe hogy mégis annyi év után hogy fog rám reagálni az én kincsem.  Persze egyik percbe még agyaltam a másikba már a versenypálya szélén ültem paripám hátán.
A verseny szép lassan ment saját kis rendszerébe mikor a másik oldalt megpillantottam. Egy szinte fekete lovat s tudtam ki az . Az aki mindenkit a háta mögé utasít s a lovas akit lehetetlen leverni. Arzomban biztos észrevette hogy figyelem mert amilest levettem róla a szemem odajött. Szorosan mellém.
- Helló ! A nevem Aliz de biztos tudod ki vagyok hisz engem itt mindenki ismer és tisztel. Úgy  hogy ne reménykedj, a serleg enyém drága elkényeztetett picsa. Vagy nevezzelek a neveden o Nagy Viktória - s színpadiasan meghajolt előttem.
-Azt hitted elfelejtettem aki pokollá tette az életem hát elmondom nem. De a tiédet tönkre teszem úgy ahogy te próbáltad.  Annyi különbségek hogy nekem sikerülni fog.-majd egy egyszerű mozdulattal feltette fejére a kobakot. Egy tökéletes seggfej lett. Tudtam hogy nem felejt.
De mégis mire vártam? Megbízott bennem a bizalmasa voltam és átvertem . Méghozzá nem is egyszer.
- kérlek Izabella beszeljük meg. És legyünk újból.... Újból... barátok nem kell hogy rögtön legjobb barátod legyek.
- Álmodj Hercegnő te egy p vagy egy kibaszott ribanc  . Te soha nem leszel a legjobb barátom.- és elfordította a fejét ezzel jelezve hogy nem akar velem beszélni. Most van az a pont hogy leverem a fejét.Vagy az öklöm dugom fel neki.  Mégis inkább mondanám le a versenyt mint hogy bántsam. Tiszta ideg vagyok miatta . Vagy a verseny miatt?
Mért vagyok szeszélyes ? A verseny hangulata nyugtot volt de persze itt i voltak kezdők no meg le esők . No meg azok  a fránya emlékek jönnek. Mikor együtt nevettünk.  Igen nevetni is tud. Méghozzá az ő nevetése aranyos is. Mint ha még a fülembe hallanám . De teljesen más már. A régi lány akinek épp hogy fekete haja volt most teljesen fekete lila csíkokkal. Bár a szeme még mindig gyönyörű barna . Arzomban ma már csak egy emlék a jókedve . Elvettem tőle. Bár a ruhája fekete mint rég . Sminkje még is  ijesztővé teszi. Léptei bátrak bár ez szerintem a látszat. Lova erősebb lett mióta nem láttam . Ez ellen versenyezni igen nehéz lesz. Majd a bemondó megszólalt s a maradék versenyzők nevét mondta ki egyesével.  Végére hagyva a kettőnk nevét. Hangjába csépnyi ijedtséget lehetett hallani. Valamitől félt. Majd ismét ellenfelemre néztem aki szemét törölte s egy kosza könnycsepp szaladt végig arcán. Sírt. De mért?
Ő nem az a lány aki bárki vagy bármi miatt sírna. Ő ennél erősebb. Majd a bemondó ismét megszólalt. A nevem kiáltva tudtam most mindenki engem vár s mivel hogy nem akartam hogy várjanak  . Hisz a késésem a dobogóba kerülhet s nekem győznöm kell. Akkor majd koppan a kis beképzelt picsa. A lépéseket megszaporáztuk s az akadályok hadát mit le kell gyűrnöm . A pálya elém tárult de valami baj lesz érzem . Valahogy Sebaszian se olyan nyugodt mint kellene. S ennek egy oka van a mögöttem lévő lány és a lova  . Akik az ellenfeleink és a volt legjobb barátnőm egy személybe. Az  pályán lévő akadályokat sorra ugrattam azonban az utolsónál Sebaszian későn ugrott és ezzel a levert a földre. Ezzel vége a tökéletes körnek. Majd a birok összesúgtak . A pályáról lejövet az elismerő tekintetek sorát láttam. Kivéve egyet. De nem is vártam mást . Legszívesebben a föld alá temettem volna magam. Ekkor a bemondó ismét megszólalt. Majd kimondta a nevet aminek hallatán libasöreb lettem. Mi a szar? Mi a faszom van velem? S csak néztem magabiztos lépteit. Úgy kezeli a pályát mint ha az övé lenne . Nem csoda megszokta.  Azonban valami nem megy nála hisz alig bírja zabolázni a lovát. Remélem nem lesz belőle baja.... Mégis mit beszélek ? Ő bunkózik és még én féltsem?? A faszom fogja félteni. Ha búról biztos a dobogom. Megérdemlem sokat küzdöttem . Akkor mégis mért van rossz érzésem. Szerencsére nem esett le .Francba......Na jó elég !  Nem lett baja mind addig míg az utolsó akadálynál be nem akadt a nyeregbe a lába s emiatt későn ugrott s leverte az akadályt. Szóval most itt állunk tudva hogy hosszabb versenyt csinálunk mivel el kell dönteni ki győzött. Azonban döntötök előtt elkezdett szakadni az eső . Ezzel semmi baj nem lett volna ha a sok eső miatt be nem reped az ablak. Ez az én formám. Így hát most mindenki megvárhatja a megjavítást. Még az idő is kegyetlen . Azonban nem csak én idegeskedek. A kis ribanc se bírja . Egy kibaszott felfuvalkodott hólyag lett. Mikor a pályáról lejött ahelyett hogy örült volna a sikerének leszúrta a lányt mondván el baszta a fel nyergelését. Ha tudnátok mekkora hisztit nyomott le... Soha  se gondoltam volna hogy egy hisztis picsa.  Régen annyira más volt. Vajon ez mind miattam lett? Én tettem ezt vele ? Bevallom anyám halála után mélyen voltam és csak a fiúknak hála hogy most nem egy drogos szuka vagyok. No meg annak az ajánlatnak amit nem utasítottam el. Kár lett volna.most nem lennének ennyien mellettem. Nem lenne csapatom ,barátaim,bajtársaim és most nem lennék itt. Bár minden sarkon veszély fenyeget , de mégis itt vagyok . S mára sokkal erősebb vagyok mint előtte. Remélem anya büszkén néz le rám odafentről. Remélem büszke vagy a pici lányodra anyuci .Bár láthatnálak és hallhatnám lágy hangod csak még egyszer...

A döntő előtti percekben már mindenki feszült volt.

-kicsim ne feledd bármi is lesz az a lényeg hogy figyelj a pálya nyirkos a be eső -eső miatt nem lenne jó ha bajod esne. Bár sokan szeretnék de a főnök mit mondana?-simította végig Levi utoljára a hátam igaza van figyelnem kell.
A zsűri szép lassan vissza ült. S ketten felvonultunk a pályára. Egymás mellé lovagoltunk. Bár közel jött tudtam győzni jöttem. S az irtó sok duma után elindultunk de tudtam hogy baj lesz. Éreztem s nem tudtam hogy pontosan mire de figyeltem. Miután fellátunk Csillag egyre irányíthatatlanná vált míg nem bakozásba tört ki .Szegény Bell alig tudta irányítani. S mikor igyekezett kordába tartani a ló két lábra ált s egyensúlyát elveszítve a hátán ülő lovast maga alá takarva a hátára esett. A történelem megismételte magát s ahogy anyám meghalt most a barátnőm is ugyan úgy járhat. Versennyel nem törődve ugrottam le a lóról és a bajba jutót lányról rögtön leshettem pariapályt. Arzomban az a látvány ami elém tárult örökre képembe égett...