Dreamer [Sirius Black FF.]

4. rész

Mikor meglátott minket rögtön az eladó pulthoz sietett hogy rendelkezésünkre álljon.
Jó napot, pálcát szeretnének venni? - kérdezte az eladó. Igen azt szeretnénk venni, ugyanis a nagyfiunkat épp most vették fel a Roxfortba - dicsekedett anya, amire én csak a szememet forgattam. Szeretem a testvéremet és örülök is annak hogy oda járhat, de másrészt fáj is hogy elkell majd válnunk egymástól. Lássunk is hozzá - szólt Ollivander úr és hátra sietett majd pár pillanat múlva egy dobozkával érkezett vissza, -  Jegenyefa, 13 hüvelyk hosszú, enyhén rugalmas, unikornis szőr maggal- próbálja ki fiatal úr, suhintson vele! Ahogy Remus suhintott a pálcával a lámpa égője szetrobbant. Ollivander úr rögtön kikapta a kezéből a pálcát és azt hajtogatva hogy "Ez nemjo, mást kell találnom" vissza ment a sok százni dobozhoz amikben különféle varázspálcák lapultak. Vissza is tért a bolt tulajdonosa egy újabb doboz varázspálcával és Remus kezébe nyomta hogy ezt próbálja ki. Mindenki ilyedten figyelte az eseményeket ahogy Remus ujra suhintott eggyet a pálcával. Most a pálca végéből szikrák szórtak ki. Ollivander újra elvette tőle a pálcát és el is tűnt a polcok mögött újra.
Láttam Remuson hogy megijedt és hogy sajnálja a történeteket. Lehet megse találom a hozzám illő pálcát-szólt Remus lankadtan,mire én csak egy biztató mosolyt intéztem felé azt sugallva azzal hogy nemlessz semmi gond. Ahogy Ollivander vissza tért egy gyönyörű sötét barna pálcát vett ki a dobozból és így szólt - Bükkfa, 11 és negyed hüvelyk hosszú, rugalmas, unikornis szőr mag. Neféljen Lupin úr, nincs olyan varázsló aki nem találta volna meg a hozzá illő pálcát. Suhintson kérem vele.  Ahogy a kezébe vette Remus a pálcát melegség töltötte el a helységet és tudtuk hogy ez lessz a kiválasztott pálca. Mr. Ollivander, honnan tudja hogy melyik pálca kihez illik ? - kérdeztem kíváncsian, mire az öreg úr mosolyogva rám nézett és igy válaszolt - A pálca választja a varázslót, nem pedig a varázsló a pálcát. A kis hölgynek is pálcát szeretnének venni? - kérdezte anyától, mire ő csak megrazta a fejét. Meg köszöntik és Kifizettük a pálcát, utánna folytattuk bevásárló körünket tovább.

Mire végeztünk késő délután lett, bebaranholtuk az egész Abszol útat, megvettünk mindent Remusnak ami szükséges volt és elindultunk haza.
Otthon Remus nagyon örült mindennek amit megvettünk, minden könyvnek minden aprosagnak és még a baglyának is. A könyveket alaposan átlapozgatta az elejétől a végéig hogy iskola előtt megtanuljon valamit. Anyáék a konyhában beszélgettek a következő teliholdról ugyanis Remust megharapta Fenrir Greyback a vérfarkas még 1 évvel ezelőtt. Szegény nagyon nehezen viselte és most is nagyon nehezen viseli a teliholdakat. Ilyenkor mindig a közeli erdőbe mennek apával hogy ne tegyen senkiben a faluból kárt. Minden átváltozásakor ott akartam lenni segíteni neki átvészelni a folyamatot de a szüleim nem engedték sose. Lassan ideje lefeküdnöm aludni ugyanis hosszú napom lessz holnap is. Át öltöztem pizsamába, fogat mostam, megfésülkodtem és a testvérem szobához vettem az irányt. Bekopogtam a rend kedvéért, hamarosan egy Jöhetsz ütötte meg a fülem ezért benyitottam. Remus az ágyán ült, épp a lombikjait tanulmányozta de rögtön felkapta a fejét amit beléptem. Lina, nézd milyen érdekes dolgok vannak ebben a könyvben - elővette az eggyik tankönyvet és mutogatni kezdte az érdekesebbnél érdekesebb dolgokat. Ahogy néztem milyen boldog, nekem lassan elkezdtek kósza könnycseppek szaladni lefele az arcomon amit nem tudtam megallitani. Remus is észre vette ezeket és félre tette a könyvet. Lina mi a baj? Miért sírsz, kérlek mond el? Nem akarok elmenni Remus, nem akarok a Beauxbatongsba járni, veled akarok maradni és a Roxfortba járni.-sírtam ki magam a vállán mire ő jó szorosan megölelt. Azt kívántam bár sose engedne el de ezt nem lehet teljesíteni. Lassan külön vállnak útjaink. De remélem egyszer újra össze hoz a sors.

Nagy kihagyás után újra rész! Sajnálom hogy eltűntem és remélem vannak akiket még érdekel a munkássagom. Lassan jönnek új reszek. ❤️