Váratlan, Szerelem

Meglepetés vendég 2.

"Éppen nyílt a szája mikor ki nyílt a bejárati ajtó..

Anya haza jött."

-

Szia anya. Milyen estéd volt?- próbáltam feltartani,eszébe se jusson ki menni az udvarra.
-Egész jó, többiek merre vannak?
-Fent alszanak. Hosszú estéd volt menj pihenj le te is. - sikerült volna meggyőzni. El indult a szobájába mikor valaki sikított kint.. Sejtelmes pillantást vetett rám majd ki ment az udvarra.
Mindenki össze-vissza fetrengett illuminált állapotban. Jake vodkás üveggel a kezében próbált tenni pár sikertelen lépést, az lett a vége,hogy hasra esett. Anya idegesen trappolt be a lakásba majd el orditotta magát.

-ITT MÉGIS MI A *** TÖRTÉNT??ÉS HOGY KERÜLT IDE ALKOHOL?
-Hát..az úgy volt..hogy..
-Én voltam.-vállalta magára Collin.
-Hogy mi?-kérdezte anya
-Én hoztam,hogy fel dobjam a hangulatot. Nem kellett volna, hiba volt. Sajnálom.
-Igen az volt... Kérlek távozz!
-Anya.. Ivott és kocsival van. Így nem vezethet.-keltettem fel erre a fontos tényre anyám figyelmét.
-

Igaz. Szedjetek össze mindenkit a nappaliba. Holnap dél előtt mindenkit haza viszek.- mondta miközben a szobájába ment.
-Miért csináltad?-Néztem Collinra
-Mit?-kérdezett vissza
-Miért vállaltad magadra?
-Mert ilyen atom rendes vagyok.- mondta és mrgindult a kertbe

Megfogta Jaket és be hozta. Én Tamarát fogtam meg és vonszoltam be és a kanapéra tettem. Utána be hoztuk Mattyt és Jennát. Őket a fotelbe raktuk majd el mentem 2 hálózsákért és pár pokrócért. Collin kapott egy hálózsákot és én. A többiekre pedig terítettem pokrócot.

-köszönöm Collin.
Mondtam neki majd le feküdtem mellé a szőnyegre.
Reggel arra keltem,hogy nagyon közel vagyok hozzá. Nem állt szándékomban fel kelteni de amikor fel álltam mégis sikerült.

-Reggelt.
-Reggelt.-köszönt kissé kómásan.
-Csinálok reggelit. Kérsz?
-Persze de remélem nem egy hadseregnek készülsz kaját csinálni, mert ha fel kelnek az életükről se fognak tudni nem hogy enni.-fel nevettem a kijelentésen de igaza volt.
-Csak nekünk meg anyunak.-elundultam a konyhába.
Össze ütöttem egy rántottát. Szedtem ki majd Collinak adtam egy tányérral.

-Finom lett.
-köszi
-Tudsz főzni?-kérdezte teli szájjal
-Igen. Nem nagy dolog. "Főzni bárki tud" -idéztem
-Lehet bár szerintem ez nem igaz.

Reggeli közben sokat beszélgettünk. Kiderült,hogy van egy hatalmas rottweilere. Egy hatalmas fekete szépség akit Démonnak hívnak.

-Jó reggelt. -köszönt Collin anyunak
-Szia-köszöntem én is
-Szerbusztok- köszönt hűvösen ami érthető. Haragszik ránk.
-Keltsetek fel mindenkit. Adjatok nekik kávét és fájdalom csillapítot. Fél óra múlva indulunk.- szedett magának rántottát és eltűnt a szobájában. Ránk se nézett úgy beszélt hozzánk.
-Wow. Tényleg nagyon utál.
-Dehogyis. Csak annyira,mint engem. Tudja,higy mindenki hibás nem csak te vagy én.
-nem baj, túl élem. Majd meg szeret.- mondta pimasz mosollyal.

Mindenkit fel keltettünk és meg vártuk amíg fel szenvedik magukra a ruhákat.
-Gyerünk! 5 percetek van.
-Nagyon ki akadt?-kérdezte Jenna
-Nem vészes. Majd megbékél.
-Azt hittem egész este nem lesz itthon.
-Én is reméltem.
-Azért jó buli volt. -szólalt meg Jake.
-Ja egész király volt.-mondta Matty
-Ennek azért örülök.- lehet csak a pia miatt de legalább nem unták halálra magukat.
- Szerintem máskor nem itt ismételjük meg. - mindannyian nevetésbe törtünk ki.
-Lehet. -tényleg van benne valami.
-Na menjünk mert anyud viszont nem viccel.-mondta Jenna
-Örülök,hogy el jöttetek.
-Mi köszönjük a meghívást.

El köszöntem mindenkitől majd beszálltak anyuhoz és elhajtottak.
Ketten maradtunk Collinnal az üres házban.Elkezdtem a nappaliban mindent helyre rakni. Collin oda jött hozzám majd elvette tőlem a hálózsákokat.

-Még mindig utálsz?
-Eddig sem utáltalak,csak volt pillanat, amikor semmi kedvem nem volt veled diskurálni.
-Értem. Akkor mostmár kommunikatívabb leszel velem,ugye?
-Lehet, de nem igérek semmit.-mondtam majd el vettem a kezében tartott dolgokat, mivel a helyére szerettem volna rakni.
-És mitől függ?-nézett rám reménnyel teli szemekkel
-Attól,hogy éppen milyen lesz a kedvem.-kacsintottam rá

Tényleg nem kellett anyunak sok idő. 15perc elteltével mindenkit haza vitt.

-Collin?-szólalt meg kimérten
-Igen..Miss..-nem tudta anyum nevét.
-Knight.-segítettem rajta
-Igen. Szóval,elég józan vagy,hogy haza mehess?-látszott rajta,hogy elege van belőlünk és senkit sem akar itt látni.
-Igen Miss Knight. Már itt sem vagyok. Köszönöm a vendéglátást. Viszlát. -köszönt el majd el ment.