Bombázó {SPN}

5.-Gyorsan történik...

Jess!-csak ennyit hallok és már csak sötétséget látok.
______________
Hirtelen felébredek. Először kábán meredek magam elé. Fehér falakat látok. Csak meredek a semmibe. Mozdulni se tudok. Majd egy hangot hallok amire mintha egy varázsütésre felébredne a testem.
-Jess!-Dean....oké ő itt van. Érzem hogy megérinti a kezem.-Sam hívj egy orvost!-mondja idegesen Dean. Megszorítom a kezét, hogy ne idegeskedjen, hogy most itt vagyok-e vagy nem.
A szemem sarkából látom ahogy felkapja a fejét.
-Uram itt az orvos ki kell mennie!-mondja egy ismeretlen női hang.
-Rendben!-mondja Dean, majd látom ahogy felém jön és azt hittem meg fog csókolni, de nem hanem egy puszit nyomott az orromra....eléggé meglepődtem. Még mindig csak a kezeimet tudtam mozgatni ezért elkaptam a kezét és az arcomra raktam. Láttam ahogy mosolyog.
Aztán kiment.
Elkezdtek tolni egy szobába és onnantól sötétség uralt mindent.
~~~
Ugyanúgy mint először felpattanak a szemeim. De már nem fehér cuccok vannak körülöttem. Sokkal inkább egy motelszoba. Elkezdem mozgatni a végtagjaimat. Mozognak. Annyira megörültem, hogy felültem, mikor látom, hogy Sam és Dean az asztalnál ülve gondolkoznak valamin.
-Hey Jess!-mondja Sam. Erre hipergyorsasággal felállnak és odarohannak hozzám.
-Ömm...hali...mi történik??-kérdezem. Kicsit úgy mintha semmire sem emlékeznék.
Nagy csend. Nem bírnak megszólalni.
-Jajj fiúk bőkjétek már ki! Rákom van vagy mi?-röhögök.
-Jess ez nem vicces!-mondja Sam.
-...Jess te...te..-mondja Dean.
-Bögd már ki a francba is!-mondom már idegesen. Mi lehet olyan borzalmas?
-Jess te félig démon vagy...-mondják ki egyszerre, mire megdermedek. Mi a?? Hogy? És mikor?? Ezer kérdés a fejemben, de egyiket sem teszem fel.
-Jess segítünk!-mondja Sam.
-El kell tűnnöm!-mondom-Bánatni foglak titeket és mindenki mást!-mondom hirtelen.
-Nem mész te sehova!-mondja Dean.
-Ó dehogynem!-mondom eléggé komoran.
-Na had lássam!-mondja. Oké...Hirtelen felállok, majd egy kérdés fut át az agyamon. Honnan tudnák ennyire biztosan? És a nyaklánc...???
-Honnan tudjátok biztosan, hogy félig démon vagyok?-kérdezem, mire Dean előkap egy kést.
-Szabad?-kérdezi, mire természetesen igent mondok. Ez a "megkarcoljuk egymást" kicsit olyan mintha felkérne táncolni. Csak sajnos kicsit se nyugtató, és jó érzés. Dean megkarcol épp csak annyira, hogy a kezem elkezdjen minimálisan vérezni. Felszisszenek, mire Dean elkapja.
-Jól vagy?-kérdezi. Jól játsza a rosszfiút szerintem más lányok előtt...de....előttem mintha nem tudna és ez tetszik. Talán azért MONDJUK mert más lányok suliba járnak és van anyjuk, apjuk, családjuk, barátaik....ja nekem meg nincs. 😂
-Persze, jól vagyok!-mondom halvány mosollyal, de észbe kell kapnom. Lepillantok a kezemre.
-Onnan tudjuk, mivel ha megfigyeled néhol ahol megvágunk teljesen fekete vér folyik belőled. Nem szállt meg amit nyilván sejtesz, viszont te valószínű így születtél vagy ami mégrosszabb démon vért fecskendesztek beléd.-megdermedek. Ettől a sok "dermedéstől" a végén még agyrákot is kapok. :'D Na de nem viccelődünk.
-És ezt remélem nem így mondtátok el az orvosnak-röhögök. De ők tovább néznek rám komor tekintettel.
-Nem, nem így mondtuk el, de Jess ezt vedd komolyan...ebbe akár bele js hallhatsz...-mondja Dean. Mióta felébredtem meg se szólalt. Megáll a nevetésem. Úgy se hiányoznék senkinek.
-A nyaklánc-szedi elő Sam a dobozt, mire kicsit hátrébbcsusszanok az ágyon-ne félj nem veszem ki!...Na annyi az egész, hogy te meg a nyaklánc valami nagyon erős kötelékben vagytok és a nyakláncra ráfojhatott a véred!-erre kikerekednek a szemeim.
-Srácok szerintem...-mondom. Tudom kinek a vére fojhatott rá. Anyám vére...mikor kivettem a nyakából a nyakláncot véres volt és emlékszem, hogy hozzám is hozzám ért...oké nem esünk pánikba. Nyugi.
-Jess!-lengetik a szemem előtt a kezüket, mire megrázom a fejem.
-Bocs! Na, hogy...el kell meséljem, hogy lettem vadász!-mondom. Dean feláll kimegy a konyhába. Mi csak nézünk utána Sam-mel, mire kijön egy karton sörrel. Felnevetek.
-Talán ennyi elég lesz!-mondja Dean, mire Sammy is elmosolyodik.
Leülnek, majd elkezdem a történetem.
~~~
Nem tudom meddig mesélhettem, de azt hiszem Dean már részeg. Fasza.
-Na hát és ennyi!-mondom lehajtott fejjel.
-Tudod Jess...nem vagy egyedül..az én véremben is van egy kevés démon vér, mivel....inkább mi is elmeséljük!-mondja Sam. Hát ez érdekes lesz.
-Így van Jess, nagyon szejetünk, ja és jó ám a kocsid. Nem hazudtam, csak te szebb vagy a kocsinál!-löki oda nekem a mondatotak Dean. Erre elpirulok. Ez totál részeg. De tudom, hogy a részeg emberek általában, sőt szinte mindig igazat mondanak.-Kérsz egy sört a pocidba Szépség?-áll fel Dean és elkezd inogni. Automatikusan felállok az ágyról és elkapom. Meg tudom tartani csak nagy nehezen.
Megfogja a derekam. Ajajj ez rossz ötlet volt.
-Dean szerintem menj el aludni!-mondja Sam.
-Dehogy megyek Sam itt ez a csaj én meg alugyak? Te megőrültél?-najóó vér piros a fejem. Sam-nek súgok egy "Segíts"-et mire felpattan és megfogja a bátyját.
-Ne hülyéskedjetek, nem fogok aludni!-mondja szinte már kómába Dean. Mi lehet abban a sörben?
Bevisszük az egyik szobába, és lefektetjük az ágyra amennyire tudjuk. Sam kimegy, mire kérdőn nézek rá. Csak sejtelmesen rám néz. Nenenenene ne hagyj itt. Meg ne próbáld...francba. Elment.
-Ha nem nyaggadsz, holnapra hozok neked ágyhoz kaját!-mondom, mire felcsillanak a már így is csillogó szemei.
-Jó...de egy feltétellel nem foglak zaklatni. Ha mellettem alszol!-mondja mire kikerekednek a szemeim.
-Soha!-vágom rá, mire kiskutya szemek tárulnak elém. Jajj...ja igen hallottam ezt a mondást vagy valami ilyesmit, hogy amit a szív akar azt az agy tiltja. Ja valami ilyesmi van most velem. Ezért kijavítom magam.-Ha józan leszel alszok melletted!-kacsintok rá, mire látom a csalódottságot a szemeiben.
-Létsziiii!!!-mint egy kisfiú komolyan aki cukorkáért könyörög. Most elképzeltem amikor mondta nekem hogy "Bombázó" vagyok azon a férfias mély hangján, most meg...hangosan felnevetek.
-Ilyen vicces?-kérdi Dean, de ő is röhög. Hát, igen a részeg emberek már csak ilyenek. Megforgatom a szemem. Rá nézek. Kinyújta a kezét, majd mintha mágnes húzna felé a kezemet belerakom az övébe. Ahogy hozzámér, forró keze, bizsergés megy át a kezemen. Picit elmosolyodik.
-Menj el fürödni!-mondom, mire elneveti magát.
-Én egy kis vízspórolásra gondoltam!-húzza fel a szemöldökèt majd rámkacsint. Ez kész ez a "gyerek". Mert most jelenleg teljesen úgy viselkedik.
Cammogva elmegy fürödni, majd becsukja az ajtót. Ledőlök az ágyra és gondolkozom. Várjunk...most akkor én tényleg félig démon vagyok? És hogy lehet az hogy ennyire figyelmen kívül hagyom? Olyan gyorsan történnek a dolgok, hogy feldolgozni se tudom....
Aztán oldalra nézek és látom, hogy Dean nem vitt be törölközőt. Ohh, fasza. Komolyan. Felkapom a törölközőt, és vinném az ajtó felé, de ekkor kinyílik...

Nagyonnagyon megszeretném köszönni a több mint 50 megtekintést. Nem hittem, hogy egy hét alatt ennyi akár összegyűlik. Tegnap hoztam volna részt, de nem láttam késznek, és nem akartam olyan munkát kirakni amit nem látok jónak.
Remélem tetszett, ha igen vote és ha van véleményed kommentelni ér.😉
Legyen további szép napotok/estétek vadászok!

~A♡