A Szelíd Vérfarkas

3

James szemszögéből:

Reggel a nevemre ébredtem fel, hogy valaki szólongat. Azt hittem, még nincs itt az ideje a felkelésnek, és csak képzelődök, mivel a hang egész lányos volt.
- James ébredj már! - rázott meg a hangforrás apró kezeivel.
Mikor felvettem szemüvegem, láttam, hogy Peter a bizonyos hangforrás szóval hozzávágtam párnám. Lemondóan sóhajtott egyet, és alakja eltűnt a fürdőben. Visszaájultam ágyam puha matracára, hogy még öt percet hadd pihenjek, ám ekkor megint zaklatni kezdett valaki.
- Hé Potter, mi lesz idén az első óránk? - kérdezte Sirius, aki nagyot nyújtózkodott. Ám amikor láttam, hogy ő Remus ágyából száll ki, összeráncoltam szemöldököm. Legyintve egyet a levegőben elengedtem a dolgokat. Úgyis csak barátok.
- Átváltoztatástan. - motyogtam a választ, amire várt. De mióta érdekli ennyire a tanulás? Ekkor kipattantak szemeim. Gonosz vigyorra húzódtak ajkaim. Egymásra néztünk barátommal.
- Azt hiszem egyre gondolunk. - nevetett szinte sátánian velem szembe.
Amire gondoltunk, az pedig nem más volt, mint a szeretett McGalagonyunk gúnyolása, aki karót nyelt nő. Unalmas volt számunkra, ahogy leadta a tananyagot. Talán nem volt szép, hogy házunk képviselője és igazgatóhelyettes asszonyt zaklattuk. De ez nem érdekelt senkit. Legalábbis minket sosem.
Pattantam is, majd sietősen a fürdő felé vettem az irányt, ahonnan Peter már távozott, helyét Sirius vette át, aki reggeli tusolást óhajtott tartani.
Meg sem lepődött, mikor berontottam. Nem mintha azért mennék, hogy őt figyeljem.
- Sietnétek? Pisilnem kell. - dőlt az ajtófélfának Holdsáp, akin fehér ing volt,vörös & arany nyakkendő, valamint fekete nadrág, fekete cipővel. Rajtam még pizsama volt, szóval nem ártott volna tényleg sietősebbre vennem a dolgokat.
- Akkor miért nem jössz? - köptem ki a fogkrémet, majd elkezdtem öblíteni.
Remus elvörösödött. Hogy a duhtől vagy szégyenlősségtől, nem tudom.
- Köszi, inkább megpukkadok. - ekkor már vigyorgott, szerencsémre.
Sirius megtörölközött és felöltözött. Én is felöltöztem és kimentünk. Remus sietősen vágta be maga mögött az ajtót. Fél perc múlva együtt mentünk végre reggelizni.
A nagyterem ismét tele volt diákokkal, akik reggeli közben beszélgettek. Volt, aki levelet vagy újságot olvasott, volt aki könyvvel a kezében próbálta tömni magát. Még egy óránk se volt, de a stréberek - szóval leginkább a Hollóhát tagjai - szorgosan készültek.
Ahogy helyet foglaltunk házunk asztalánál, megakadt szemem Lilyn. Mint a tejbetök, olyan voltam. Felpillantott a vörös rám, én pedig eszeveszettül integettem. Egy szemforgatást kaptam válaszul, ami egy tőr szúrással ért fel, egyenesen szívembe. Talán még mindig érez valamit Pipogyusz iránt.
- Szóval szerinted is? ... Hééé.. Potter. - kalimpált kezével arcom előtt Sirius, ám nem tudtam, miről beszél.
- Hah?? - néztem rá értetlenkedve, mire amaz csak legyintett egyet.
- Felesleges... Szóval... - folytatta a mesélést a másik kettőnek, de én nem hallottam, mivel nem is figyeltem. A hófehér bőrén megcsillanó reggeli napfényt vizslattam. Tekintetét megint rám emelte, mire ő elpirult. Zavarodottságot tükröztek smaragd zöld szemei. Lily sosem tisztázta, érez-e valamit irántam, de éreztem.
Reggeli után siettünk óráinkra mind. A griffendélesek az egyik legnehezebb tantárggyal kezdték meg a tanévet... micsoda szerencse, nem? Viszonylag hátul ültünk, padtársam Sirius volt, mint mindig. Előttünk ült Remus és Peter.
- Annyira hiányzott a szünet alatt a professzorasszony. - kapott szívéhez Sirius, mire hatalmas nevetés fogott hatalmába engem.
A nő bal szemöldöke felszökkent homlokáig a meglepődöttségtől.
- Igazán örülök, Mr. Black. Most pedig hajlandó lenne csendben maradni? - kérdezte nyugodt hangon, de tudtuk, hogy ez fenyegető.
- Értse meg, hogy mennyire szeretem magát. - ájuldozott tovább, mire Minerva szeme kicsit megrebbent. Hajjajj. Nem jelent jót.
- Kellemetlen, hogy pont nekem kell ezt mondanom, de öt pont a Griffendéltől. Szép évkezdés, nemde? - erre az egész osztály moraja nemtetszését jelezte. Hálálkodó pillantásokat vetettek a mi padunk felé, és kedves megjegyzéseket fűztek.
Remélem az irónia érződik. Igaz sokan nem kedveltek, de megtanultam elsiklani ezek felett. Lehunyva szemem, kis mosollyal arcomon csóváltam a fejem.
- Sirius, borzalmas vagy. Most nézz oda! Miattad levontak tőlünk kemény öt pontot. - majd nevettem egyet és felnyitottam szemeim. Talán nem kellett volna, mivel Lily épp rám nézett, nem épp kedves arckifejezéssel. Egyenesen dühtől áztatott volt. Ismét.
Mire észbe kaptam, Siriusra néztem, aki láthatóan csak bambult maga elé. Padra tette egyik kezét, másikkal könyökölt és fejét támasztotta. Nem tudom, mi járhatott gondolataiban, de szemei gyengéd érzelmekkel teltek meg. Szürke szemei nem kemény, sötétek voltak, hanem világos, ezüstök, amik csillogtak... Talán szerelmes ő is, és az illető jár a fejében.