Mért ilyen nehéz felejteni?

625 47 2
                                    

Akárhányszor csak látom Taehyungot rosszul érzem magam. Amióta nem is beszélünk mintha üres lennék belül. Hiába van itt nekem Jin... Valahogy vele más minden. 
Egyik nap azonban Taehyung szólt, hogy óra után maradjak bent. Kihangsúlyozta, hogy CSAK én miközben Jin szemébe nézett.
Kissé közelebb volt mint egy méter ami már az intim területnek számít. Megfogta a kezem.
Th: Újra járnod kéne korrepetálásra.
Jm: M-Mi ?
Th: Tudod én nem bírom tovább. Annyi mindenről szeretnék veled beszélni de te kerülsz engem és nem szólsz hozzám. Meg akarlak érinteni de te elhúzódsz... És én már nagyon bánom amit az elején a szertárba mondtam. Te nem csak egy kis "futó kaland" vagy.Én-Én  még soha senki iránt nem éreztem így. Amikor elösször megpillantottalak a tanteremben tudtam, hogy te különleges vagy.
Jm: Én ne-nem is tudom...
Th: Kérlek... *nézett már majdnem síró szemekkel*
Eltaszítottam magamtól.
Jm: Sajnálom. Nekem ez nem megy. Túlságosan fáj érzelmileg ez az egész..
Th: Értem. Megértettem Jimin. Nem fogom erőltetni. Ne haragudj...
Lesújtotta a szemét majd szép lassan elengedte a kezem és eltávolodott.

Egyre több időt töltöttem Jin el. Nem azért mert ki akarom használni... Csak felejteni akarok. 
És komolyan gondolom. Kerülön Taehyungot és már ő is tartja a távolságot. Az órákon alig néz felém, a folyosón is csak elsétál melettem. Magányos érzés, de úgy gondolom így a helyes.  Ez lesz a legjobb mindkettőnknek. Hiszen mégis mennyi esélyünk lenne? Ő a tanárom. Az osztályfőnököm. Nem lehet. 

Lassan közeledik a karácsony. Eddig úgy beszéltük meg Jin el, hogy együtt töltjük a karácsonyt.
De illene valami ajándékot vennem neki. Eléggé ismerem már ugyanis most ő a legjobb barátom, de mégsem tudom mit adjak neki ezért elhívtam vásárolni.
Közben benéztünk egy aranyos kis kávézóba ahol olyan kávét szolgáltak fel aminek a tetején a hab meg van formázva. Nagyon aranyos volt. De kissé kínos is számomra mert egy kevéske hab  a szám sarkában ragadt. Jin mellém ült majd a hüvelyk ujjával letörölte a számról a habot. 
Tudta jól, hogy ettől zavarba jövök. Szerett is ezzel piszkálni. És hogy fokozza, a egyik kezét a combomra tette míg a másik kézújjait az enyimékkel fonta össze. Egyszerre volt furcs és megnyugtató.  A következő állomásunk egy ruhabolt volt. Sokféle ruhát fölpróbáltattam Jin el.
Volt közte színes laza vagy éppen kissé feszülős ing, egy kicsivel elegánsabb ruha és egy bőrnadrágot is fölpróbált -amit ő válsztott ki és meg kell hagyni baromi jól állt rajta-. 
Mindnél kikérte a véleményem és természetesen a bőrnadrág tetszett a lejobban. Bár az én izlésemnek kissé túlzás de tisztára tükrözte Jin személyiségét és ilett hozzá.  És ennél kicsivel joban is kifejtettem a véleményem. Amikor elhúzta a függyönyt és megláttam rajta azt a nadrágot önkéntelenűl is az alsó ajkaimba haraptam. Amikor észreette a kis ajakharapásom elmosolyodott, berántott a fülkébe és behúzta a függönyt. A tekintetét egyenesen rám szegezte és egy kis elégedett mosoly jelent meg az arcán.
Jn: Szóval tetszik? *a jobb lábát az én lábaim közé illesztette*
Átlátott rajtam. Olyan vörös lettem akár egy pipacs.
Jn: Ezt vehetem akkor egy igen nek? Majd a fenekembe markolt.
Egy ilyen feszülő nadrágban akaratlanul is kidomborodnak "a dolgok" és ilyenkor eléggé nehéz nem oda nézni... Persze ezt Jin is észrevette. Nyomott  a nyakamra egy csókot.
Jn: Akkor ez lesz. Várj meg a pénztárnál mindjárt megyek. Majd kilökött a fülkéből.
És a végén tényleg megvette. Jézusom csak ne húzza fööl az iskolába vagy nyilvános helyen ha velem van mert eléggé nehezen tudnék nem oda figyelni.
Amikor hazaértem becsomagoltam a bőrnadrágot karácsonyi csomagolópapírba és félretettem a szekrényemben.

És akkor eljött a december 24. Anyum és Jin anyukája elmentek együtt velnesz hétvégére. Örültem neki, mert anyumnak eddig kevés barátja volt és végre talált valakit akivel jól kijön.
Jin el megbeszéltük, hogy a mi lakásunkon karácsonyozunk. Vettem hozzá epertortát és csináltam egy rendes karácsonyi menüt.  Délután 4 körül jött át Jin.
Földíszítettük a karácsonyfát és az egész lakást majd 8 kor odaültünk az ünnepi vacsorához. 
Megdícsérte a főztöm is. Ez kissé zavarba hozott hisz még egyik barátomnak sem főztem és kissé izgultam. Vacsora után átadtuk az ajándékainkat. Ő persze a bőrnadrágot kapta én meg kaptam tőle egy szép meleg sálat "Nehogy megfázzak" jelszóval.
Utána az ágyon kártyáztunk és pezsgőztünk. Az igazat bevallva kissé becsiccsentettem...
Jin azt mondta, hogy játszunk valami tétre. az lett ebből, hogy aki nyert a kártyába az bármit tehet a másikkal és neki azt hagynia kell. Azzal a pezsgőmennyiséggel a véráramomban biztos voltam a győzelemben szóval belementem.  Hát nem kelett volna.  5-0 ra vesztettem.
Jn: Akkor most a jutalmam. 
Ledöntött az ágyra belesimított a hajamba, megcsókolt. Amikor elkezdte kigombolnia nadrágom és felhúznia polómat eszembejutott Taehyung. Magam sem tudom, hogy mért de hirtelen lelöktem magamról.
Jm: S-Sajnálom. Nekem ez nem megy. Majd fölkaptam a kabátom és kirohantam a lakásból.
Csak futottam egy ideig aztán már csak sétáltam. Mikor feleszméltem Taehyung lakása elött kötöttem ki. Mégis mit csinálok én? 
Épp fordultam meg amikor egy hangot hallottam a lakások irányából. 
Th: Jimin? Te meg mit keresel itt?? 
Ezt a lágy hangot ismerem. Ez Taehyung hangja.
És amint megfordultam már ott állt elöttem. Egy elegáns öltönyt viselt. Biztos épp indult valahova. 
Jm: T-Taehyung... Sétáltam oda hozzá és nekidőltem aztán minden elsötétült.
Úgy fél óra mulva tértem magamhoz egy ágyban. A fejemen borogatás, melettem egy levegőpárásító volt. Valamint egy nagyon ismerős és kellemes megnyugtató illatot éreztem.
Az ágy mellet ott ült Taehyung félig az ágyra támaszkodva aludt. 
Nem tudtam megállni, hogy ne érjek hozzá így megsimogadtam a fejét. 
Th: Jimin? Felébredtél? Hogy érzed magad?
Jm: Neked hála sokkal jobban. Odahúztam magamhoz a fejét és adtam egy puszit a homlokára majd  odatóltam a saját homlokom az övéhez.
Taehyung befeküdt mellém az ágyba átölelt és úgy aludtunk tovább.
Mielőtt elaludtam volna halkad odasúgtam neki: Köszönöm, hogy vagy nekem.

Ez volt a negyedik rész.😊
 Remélem tetszett és köszi, hogy elolvastad.🌸
Szeretnék tőled egy véleményt is kérni commentben. Előre is köszi.

by: Alpacalover69

by: Alpacalover69

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Tanárom a Szeretőm [Yaoi18+] [Vmin]Where stories live. Discover now