Akkor most vége a barátságnak?

415 39 8
                                    

Reggel hazafelé szerencsére nem találkoztam Jin el. Mégis mit mondhatnék neki miután úgy ott hagytam? Egyész téliszünetben nem láttam. Nem hívott sőt még üzenetet sem írt. Nem tudom, hogy ezek után mi lesz. Szerintem még a szemébe sem merek nézni.  Baromira félek, mi lesz amikor újra suliba kell mennünk.
Bár ez miadt fölösleges volt aggódnom mert Jin nem jött suliba. Se az első napon se a következő 4 napba. Aggódni kezdtem miadta, így gondoltam hazafele bekopogok hozzájuk. Jin édesanya azomban azt mondta, hogy nincs otthon. Ő is úgy tudta, hogy épp iskolában van. Ez még nagyobb aggodalomra dott okot. Gyors lepakoltam otthon a cuccaim és körülnéztem a városban. A játéktermekben ahová néha járni szokott, kávézókban de sehol semmi. Mintha elnyelte volna a föld.
Másnap amikor reggel iskolába menet kiléptem az ajtón, találkoztam Jin el. Hátával a korlátnak támaszkodva ült a földön, az arcán rengeteg sebbel és látszott, hogy a karján is van pár zúzódás.
Jm: Jézusom Jin. Jól vagy? Mi történt?
Meg akartam fogni a kezét, hogy felsegítsem de ő ellökte magától a kezem.
Jn: Ne érj hozzám! *nézett már szinte gyilkos szemekkel az én szemembe*
Jm: M-Mi?
Jin fölállt és hátat fordított nekem.
Jn: Végeztem. Többet ne is szólj hozzám!  Majd elsétált. Ezek után képtelen lettem volna iskolába menni úgyhogy visszamentem a lakásba, bedőltem az ágyba és csak bámultam a plafont.
Másnap sem mentem suliba. Ugyan úgy feküdtem és bámultam a plafont. És ez így ment még két napig. 

Egyik nap halottam, hogy valaki bejött a lakásba. Nem leheett anya mert ő ilyenkor dolgozik. 
Már nem igazán voltam magamnál. Megpróbáltam  kimenni de nagyon szédültem.
A szobám ajtaját épphogy kinyitottam ott állt Taehyung. Összeestem. 
Taehyung az ágyamba segített majd megfogta  a homlokom.
Th: Dehisz neked lázad van... Várj kicsit mindjárt hozok neked borogatást.
Jm: Mit keres itt Taehyung?
Th: Nem jöttél napokig iskolába és aggódtam.
Jm: Napokig? Már annyi idő eltelt? 
Th: Igen.
Jm: Értem... És azóta sem keresett...
Th: Jin re gondolsz? Mert ő keresett az egyik óra után, még tegnap. Azt hittem ő is eljön.
Fél órával később csöngettek, Taehyung nyitott ajtót. Jin volt az.
Bejött a szobámba.
Jn: Jimin hogy vagy? Beszélnünk kell.
Jm: Jin? Örülök, hogy eljöttél. 
Jn: De ez személyes szóóóval...
Th: Értem értem megyek is már. Taehyung nyomott egy csókot a homlokomra majd hazament.
Jn: Szóval most akkor együtt vagytok?
Jm: Igen valami olyasmi...
Jn: Értem... Figyelj. Én nem akartalak megbántani csak tudod.. én nem csak barátként gondolok rád és szeretnék veled lenni. Bár tudom, hogy ez nem kölcsönös és megértem. Szóval én szívesen maradok csak a barátod de ehez időre van szükségem. Tudod, hogy elfelejtsem ezeket az érzéseket. Szóval csak azt akaro mondani, hogy egy kis ideig nem hiszem, hogy jó ötlet lenne annyit találkozni.
Jm: Megértem. És várok. Majd ha készen állsz szólsz.
Jin csak bólintott egyet, elköszönt és hazament.
Még két napig nem mentem suliba de amikor már mentem azt kívántam bárcsak megint beteg lennék. Jin elült mellőlem és még csak rám sem nézett. Szünetekben is elkerült, nem ebédeltünk együtt semmi. 
Nagyon rosszul éreztem magam és valamien szinten hiányzott Jin, hiába volt nekem ott Taehyung. Valahogy üresnek éreztem magam.
Még talán az is lehet, hogy én sem csupán barátként gondoltam rá.
És akkor megláttan nevetgélni a folyosón egy lánnyal aki talán még szerintem is csinosnak volt mondható. Kész vége. "Betelt a cérna és elszakadt a  pohár". Hirtelen olyan mérges lette, hogy az ablakot is kívágtam volna legszívesebben az ablakon. Oda "csörtettem", megragadtam erősen a cuklóját és elcibáltam a szertárba. Bezártam az ajtót majd megöleltem szorosan.
Jn: Jimin. Mi a baj?
Jm: Te vagy a baj... *suttogtam halkan* Meddig csinálod még ezt? Én nem bírom ezt, hogy nem beszélünk.
Jn: H-he?
Jm: Csak hagyd ezt abba.
Aztán  megcsókoltam és hirtelen kiviharzottam a szertárból. 
Mégis mit csinálok? Megőrültem az már egyszer biztos. Még én sem tudom mit akarok...
Lehet az ember egyszerre két teljesen különböző emberbe szerelmes?? Vagy képtelenség?

Ez volt a hatodik rész, remélem tetszett!!💖
Köszi, hogy elolvastad. 😊
🌸Commentbe kérnék véleményt. sokat segítene.🌸
Sietek a következő résszel.😊😋
by: Alpacalover69

Tanárom a Szeretőm [Yaoi18+] [Vmin]Where stories live. Discover now