Legyen szabad a Grund!*Pál utcai fiúk fanfiction*

2. fejezet - Az első padban...

Amikor beléptünk a terembe, lerohamoztak a fiúk. Mindanyian kérdezgettek, kíváncsiskodtak hogy mi volt velem a nyaron. Én igyekeztem mindenkinek válaszolni, de egyszer csak elált a lélegzetem, és nem érdekelt senki és semmi... Pontosanban de, érdekelt valaki..Ő, az én kis Emmám. Amikor belépett a terembe, csak őt bámultam(elég cripy lehettem). A lány, akinek ekkor még nem tudtam a nevét, észre vette, ezért gyorsan elkaptam a tekintetem. A lány leült az első padba egyedül. Szegényt nagyon sajnáltam.

- Menj oda hozzá Boka! Max kapsz két nagy pofont. - mondta Csónakos, és el kezdett lökdösni a barna hajú lány felé.

- Ja Boka, ne legyél nyuszi!
Menj! Menj! Menj! Menj! - hangzott a tömeg egybe olvadó hangja.

- Kuss már srácok!! - kiáltottam. - Kis komolyságot kérek.

Azt imádtam abban, hogy én vagyok a vezető, hogy rám hallgatnak, és amit én mondok, az szent.

- Héj..sziasztok srácok! Én igazán nem szeretnék zavarni, de új vagyok itt, és nem tudom, hogy hol vannak itt a dolgok. Tudjátok igazgatól, tanári, WC, Torna terem, stb. Valamelyikőtök lenne szives körbe vezetni engem? Igazán megköszönném! - hangja olyan szívmelengetően csengett, olyan félenk és törékeny volt.

- Boka szivesen körbe vezet téged! - mondta Csónakos barátom.

- Rendben, nagyon szépen köszönöm.. hogy is hívják?

- Boka. Boka János. - Boka lépett elő a tömegből és kezet nyújtott a lánynak. - Gyere, én körbe vezetlek!

Avery_Ross