MEGGYFA. ✧ LEE TAEYONG !

iv.

✧ ━━━━━━━━━━━━━━━━━━ ✧

HARMADIK RÉSZ

AZ AJTÓ előtt habozva toporgott jaejoon. nem tudta bemenjen-e, vagy inkább forduljon vissza. az üvegben látta magát, s ijedt arcát. elegánsan öltözött fel, csupán az alkalom miatt. a szokásos fekete pólóját maga mögött hagyva, kivételesen egy elegánsabb inget vett magára. a fekete farmert viszont megtartotta, azt nem tudta nélkülözni.

izgatottan kopogott be. már nem volt mit tenni, megtette. nem futamodhat vissza.

az ajtó nyílt, s taeyong anyukája állt előtte. vigyora fényesebb volt, mint a nap. hogyne lett volna, édes kicsi fiacskája azon a szent napon töltötte huszonegyedik életévét. büszke lehetett rá. nem minden szempontból, természetesen.

" végre megérkeztél! tae csak rád várt. " invitált be őt , s ismervén a járást magabiztosan kalauzolta be magát a nappaliba.

arra számított, hogy egy egész szép számú társaság várja majd őt. ám senki sem volt a helyiségben. egy torta árválkodott csupán a dohányzóasztalon. három gyertyával a tetején.

biztos a szobájában van. jaehyunnal.

egy könnycseppet elmorzsolva ült volna le az egyik karosszékbe, ám lee bácsi, taeyong nagyapja kibotorkált a konyhából. az öreg nagyon kedvelte jaejoont. mindig a tudtára adta mind neki, mind az unokájának.

" taeyong a kertben van. már ha őt keresed. viszont, ha engem, akkor készen vagyok egy sakkpartira. " poénkodott a nyolcvanéves idős ember.

" köszönöm szépen. " rázta meg a kezét jaejoon hálásan. " azt a sakkpartit pedig bepótoljuk! " ígérte meg, s kifelé vette az irányt.

az ajtóban megállt.

a meggyfa alatt ott volt taeyong és egy srác.

csókolóztak.

jaejoon keze remegni kezdett. nem tudott semmit sem tenni, csak nézte őket. szíve hevesebben kezdett verni. azonnal leverte a víz. ismét a sírás kerülgette őt.

a kilincsre tette a kezét, ám nem nyitotta ki az ajtót. erősebben markolta, ám nem nyomta le azt. az üvegnek döntötte homlokát.

valóban igaz. jaehyun és taeyong tényleg együtt van.