Paece Between Hyungs (Meanie ff.)

Part 4

Sikeresen lelépcsőztem -ami azt jelenti, hogy nem estem pofára pedig szoktam- az első emeletre és sétáltam még egy keveset. Hansolt már rég leráztam, túl sok most belőle, nem szeretem ha valaki gúnyt űz belőlem. Mikor kellő képpen eltébláboltam az időt csak az tűnt fel, hogy már egy lélek sincs a folyosókon, becsöngettek. Ha most valaki azt mondaná, hogy a hülyének is megéri még bemenni, hát nem! Ha mondjuk az ember max 5 percet késik az rendben, de én a szünettel együtt fél órát elmélkedtem a semmin!

Mivel tényleg nem éri meg a lecseszés és a késés beírása, maradok az igazolatlannál. Remélem senkinek sem tűnik fel annyira a dolog és nem hívja fel rá a többi lökött a figyelmet. Elegem van pillanatnyilag mindenből!

Letelepedtem a tudja a fene hogy milyen teremmel szemben lévő padra és vártam, vártam kicseszettül a ki csengőt, hogy végre eltakarodhassak a következő órámra és aztán húzhassam a belemet haza, egyedül. Wonwoo majd megoldja maga, elvégre iskolát nem váltott, minek aggódok én ezért? Előszedtem a füzetemet és békésen olvasgatni kezdtem a jegyzetnek nem mondható, rajzokkal teli macska kaparással tele írt lapok "tartalmát", hamar rá kellett jönnöm, hogy ez engem rohadtul nem érdekel és még hullám vasútra is szívesebben felülnék mint, hogy én most tanuljak szóval lecsaptam a füzetet magam mellé és keresni kezdtem valami értelmes elfoglaltságot. Megfordult a fejemben, hogy én kihagyom a következő órát is és hazamegyek de akkor meg minek ültem itt majdnem negyed órát?

Rajzolgatni kezdtem az infó füzetembe amelyikben csak a cím van felírva szépen ki díszített betűkkel, a csili-vili "betűstílus" miatt viszont még azt sem lehet megfejteni... őszintén én sem tudom és nem is emlékszem, hogy mit is takar. Szóval én ezt a füzetet kineveztem rajzfüzetnek amibe csodálatos alkotásokat bigyesztgetek, egy-kettő tényleg nem olyan rossz de inkább nem mutatom meg senkinek... kit is érdekelne?

Azt hiszem legalább három oldal betelt -ami számomra fel sem tűnt- és az óra is eltelt. Az "infófüzetet" gyorsan, bevágtam a táskámba -az már más kérdés, hogy nyitva maradt és lapok is össze gyűrődtek bennne- és tekintetemmel keresni kezdtem Hansolt. Nem volt egyszerű mutatvány, csak azért tűnt fel mert ő is engem keresett és ilyesztően gyors léptekkel tartott felém. Amikor elém ért kinézett a kapucnia alól -amit csak akkor hajtott fel amikor keresett- és egy szó nélkül leráncigált az udavarra.

Mindenkit arrébb lökött aki az útjába került és még csak bocsánatot sem kért, az emberek nagy része rosszalló pillantást vetett felénk és ezért nem nagyon sikerült még nekem sem egy hangosabb bocsánatot össze hozni. Őszintén szólva... én nagyon szégyelltem magam emiatt a végig vonulás miatt de persze csöndben követtem a kapucnis idiótát.

Mikorra leértünk a koszos, poros padokhoz megszólalt a jelző csengő. Próbáltam ezt kifogásnak felhasználni Vernon ellen de őt ez még csak egy pillanatra sem érdekelte.

-Miért nem jöttél be órára? -szólalt meg, de esze ágában sem volt megmozdulni.

Néhány másodperc után sikerült megszólalnom. Nem éppen életem válaszát sikerült kinyögni.

-Nem éreztem jól magamat.

-Jó, akkor máshogy kérdezem. Mit csináltál Wonwoo-val? -mostmár szerintem ő is érzékelte, hogy megfeszül köztünk és inkább körülöttem a levegő.

-Miről beszélsz?

-Ne szórakozz velem... -nevetett majd hátba veregetett jó erősen. -Kim Mingyu, engem te nem tudsz átverni!

Megfagyott bennem még a hugy is. Hogy mi? Most tud róla? Honnan? Woozi hyung nem beszélhet róla és nem hiszem, hogy olyan jóba lenne hirtelen Wonwoo-val legjobb barátom, hogy már ilyen bizalmas információkat adjon ki rólunk. Végülis, egyszer nekem is el kellett volna mondanom, jobban járok ha megtudom, hogy mennyit tud.

-Igen, gondoltam. És? -nem vagyok a pofázás császára, az tuti.

-Mi és? Én kérdeztem, de akkor felbontom több kérdésre: Milyen volt? Hol voltatok? Együtt vagytok? Azt már meg sem kérdezem ki volt fölül hiszen le—

-Hogy mi? Te most miről beszélsz? -szemeim elkerekedtek, ez most komoly?

-Hát te sem gondoltad komolyan, hogy elhiszem hogy nem érezted jól magad, igenis jól érezted magad! -a gyomromba bökött amire csak sikkantottam egyet, elég csikis vagyok. -tévedtem... lehet te voltal alul, ilyen nyögésekkel~

-Állj már le. Honnan veszed ezt a baromságot? Nem volt szó ilyenről, nem is találkoztam vele. -kezdte felhúzni bennem a pumpát ami nem éppen egy szerencsés dolog.

-Akkor meg hol a francban voltal? És ő hol a faszomban volt? -forgadta meg a szemeit.

-Mondom, én kint ültem a padon ő meg tudja a jó ég hol volt, nem is érdekel.

Így már világos... ez a gyökér azt hitte hogy megfektettem a bátyámat... fenomenális!

Yuppi~
Itt egy újabb rész, nem is tudom miért nem sikeres ez a könyv... lehet mert nem jó? Mostmár mindegy, megírtam és "átadtam" szóval így jártam...><