Ha ő nem lenne /Jackson FF/

2.rész

Új üzenete érkezett:
Feladó:❤BÁTYUS❤
Üzenet: Indulunk.

Ha most a normális Park Na Yun lennék, takarítanák, nehogy egy nagy szemét dombot találjon itt bátyus mikor haza jön. Viszont megváltoztam. Fel néztem az internetre és megkerestem, hogy mennyi idő az út Szöulból Busan-ba. Két óra.

A tudatalattimnak köszönhetően a csokis zacskókat, a kukába helyeztem, letöröltem az asztalt. Egyszóval kitakarítottam az egész házat. Mikor az utolsó ablakot is becsuktam, elégedetten bólintottam egyet.

Felvolnszoltam magam a szobámba, és az ágyra vetettem magam. Onnantól kezdve már vissza fordíthatatlanul belezuhantam az álmok világába.

*Jinyoung szemszöge*

Az anyósülésen ülve tördelem az ujjaimat. Még csak belegondolni se merek mi lenne velem Yun nélkül. Remélem nincs baja.

A fiúk is el akartak jönni és nekem meg nem volt időm velük vitatkozni, ígyhát itt ülünk a kisbuszban. Senki sem beszél. Mindenki a maga módján elfoglalja magát.

- Ez az a ház?- törte meg a csendet Mark, mire egy emberként fordultunk oda.

- Igen- mondtam alig hallhatóan.

-Junior, miért van az a kerítés?- érdeklődött Yugyeom.

- Yun lovagolt - válaszoltam- és egyik karácsonyra kapott egy fríz lovat. Nem tudom meg van-e még.

Mikor Mark leparkolt a ház elött én már kipattantam a kocsiból és a torkomban dobogó szivemel lépkedtem a ház felé. A kapu és a ház ajtaja is nyitva volt. Nem gondoltam, nem mertem semmi roszra gondolni.

A ház az utolsó porszemig kitakarítva. Egy kicsit meglepődtem, de utána egy mosolyra húztam a szám. Yun mindíg ha jött valaki kitakarított, hogy jó benyomást keltsen. A gondolkldásomat Bambam szakította meg.

- Te meg min mosolyogsz?- kérdezte értetlen fejjel.

- A ház.

- Mi van a házal?- kérdezte most már Jackson.

- Nézztek milyen tiszta- vigyorodtam el. Nem vártam meg a reakciójukat mint ha egy rakétát löttek volna ki, úgy rohantam Yun szobája fele. Amint  az ajtót ki nyitottam egy édesen szuszogó Yunt találtam szétterülve az ágyon.

Oda ültem az ágya szélére és simogatni kezdtem az arcát. Erre a cselekedetemre egy kellemes mosoly jelent meg az arcán.

- Anya még nem akarok felkelni- mondta rekedtes hangon, mire én felnevedtem.

- Nem anya vagyok- mondtam és át tértem a haja birizgálására, ugyanis azt nagyon szereti.

- Apa? - kérdezte a nyújtózkodás közben.

- Nem- mondtam, mire a mosoly lefagyott az arcáról. A szemei kipattantak és a kezét a szája elé rakta.

- Oppa -mondta suttogva. A könnyei utat törtek és a nyakamba ugrott. Az ölembe húztam és szorosan magamhoz húztam. A lábait a derekamra kulcsolta és a nyakamat átölelte és csak sírt. Én a hátát simogatva nyugtattam.

- Yun te fogytál?- kérdeztem mikor felálltam és a még mindíg rajtam akaszkodó hugomat is emeltem magammal. Yun egy duci lány volt mikor elmentem. És most? Egy bombázó. Lapos has, kerek fenék, formás comb és egy gyönyörű arc. Innentől még jobban kell rá vigyáznom, nehogy egy fiú is kikezdjen vele.

- Igen. Miután elmentél nem voltak barátaim ezért én nem bulikba jártam mint a normális tinik hanem edzőterembe jártam és diétáztam- motyogta a nyakamba.

A még mindíg nyakamban lógó hugomal sétáltam le az emeletről. A fiúk már behozták a bőröndöket.

- Yun figyelj- simítottam meg a hátát félkézel ( a másikkal tartottam). Erre válaszül csak egy hmm-ögést kaptam- hoztam vendégeket.

- Tessék?- kérdezett vissza meglepetten és még jobban a nyakhajlatomba temette az arcát.

- Baj?- érdeklődtem félve miközben leértem a lépcsőn.

- Nagyon gatyán nézek ki- suttogta a fülebe.

- Ez nem igaz- győzködtem.

- Haaajjj- törődött bele a sorsába- hányan vannak és kik?

*Bambam szemszöge*

A nappaliban ültünk és vártuk az eseményeket.

- hé itt vannak- bökött oldalba Youngjae mire mindanyian oda fordultunk. Tényleg ott voltak. Junior egy nállunk pár ével fiatalabb lányt tartott aki a nyakába és derekába kapaszkodva beszélt hozzá.

Egy kis idő után letette és felénk fordult.
- Fiúk ő itt a hugom Park Na Yun- majd biztatóan rá nézett a hugára aki a fejét lehajtva elénk lépett.

- Park Na Yun vagyok- kezdte és felemelte a fejét.

*Jackson szemszöge*

- Park Na Yun vagyok- kezdett bele Jinyoung huga majd felemelte a fejét. A szemei kisirtak voltak és karikásak a szemeiben volt egy kis szikra ami engen nagyon megfogott. Az arca gyönyörű volt és a teste is fullos. Kerek fenék, lapos has és irtó szexi combok amik csak úgy vonzák a szemet- 19 éves vagyok, és Jinyoung oppa huga. Szeretek lovagolni és zenét hallgatni. A szabad időmet vagy ezekkel töltöm vagy edző teremben vagyok. Az utobbi években megszeredtem a nutellát- itt elmosolyodott- amit most mondani fogok azt nem én akarom elmondani hanem Ő mondta hogy mondjam- mutatott a bátyjára. Yun kezdett zavarban lenni ugyanis megint a földet bámulta és vörös volt akár a paradicsom- én... én még...- dadogta- haajj én még szűz vagyok, és egyáltalán nemértem  ez miért fontos - nézett idegesen Juniora.

- Csak, hogy érezék mit kapnak azért ha engedély nélkül hozzád érnek- mondta majd a hugára mosolygott- folytasd csak.

- Öhm van egy lovam és ennyi.- fejezte be.

- Srácok!- kezdte Jinyoung miközben ő is helyet foglalt egy bútoron. Yun még mindíg egy helyben állt. Ha akart volna se tudott volna leülni, mert nem volt több hely- légyszi ti is mutatkozzatok be.

- oké én kezdem- mondta Youngjae majd felállt mellölem és elöre ment oda ahol Yun állt. Yun Bambam és közém ült és figyelmesen halgatta a történteket.

- Choi Youngjae vagyok. Neked csak Younjae- itt rákacsintott Yun-ra-