harminckettő.

819 103 1
                                    

"Lou?" kérdezte Harry gyengéden, és Louis felnézett rá a földről. Ajkaiba harapott, és göndör fürtjei közé túrt, amikor Louis nem válaszolt. "Mi történt?" kérdezte, helyet foglalva Louis mellett, aki egy fa mellett üldögélt szemben a házukkal.

"A húgom után a testem a naplómmá vált. Elkezdtem tetováltatni a történeteimet és azt hittem, hogy én vagyok az egyetlen, aki ismeri a mögöttük lévő jelentést. Ami velem történt, azt mind dokumentáltam a bőrömön. Látod ezt a tetoválást, Harry?" kérdezte Louis egy tetoválásra, amely egy fát ábrázolt virágokkal.

"Igen." válaszolta Harry zavartan, ujjait finoman végig futtatva a másik fiú bőrén. "Ez az apámért van. Időbe tellik elmagyaráznom. De, történt egy balesete a munkahelyén. Kórházban van. Ez volt az, amit próbáltam elmondani neked." mondta Louis, lehúzva pólója ujját. "Louis, én sajnálom." suttogta Harry, mire Louis csak megrázta a fejét.

"Ne aggódj emiatt. Meg kell most húznunk magunkat, gondolom, és anya szíve összefog törni. És..én nem tudom, hogy mit csináljak." sóhajtotta a kékszemű, idegesen a hajába túrva. Harry megragadta a karját, ujjaikat pedig összefűzte egymással.

"Bármi történjék is, én melletted leszek. Örökre."

bad boys.(Hungarian Translation LS.) BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now