Hold my hands!

1. rész

-ONIICHAAAN!!!-Hallottam meg a felém egyre közeledő vékonyka hangot. Nem foglalkoztam vele különösebben, azthittem csak álmodom, vagy ilyesmi. Mindezen képzelgéseim ellenére hirtelen a hang gazdája rámugrott-

-UGH!-Nagyon megijedtem, és ijedtemben felugrottam, aminek köszönhetően be is vertem a fejem a felettem lévő ágyba- Au!!!-fogtam a fejem- Mi az Megumin?

-Oniichan! Ébredj! Elkésel a suliból!!!-A húgom nézett rám márványosan csillogó álmoska gyerek szemekkel.

-Heh? Te jó ég!!! Mennyi az idő???- Kómásan a telefonomhoz nyúltam, majd mikor megláttam, mennyi az idő...-FÉL KILENC????-felpattantam magára hagyva az ágyamban a rám meglepetten néző húgomat. Villámgyorsan a szekrényemhez léptem, kikaptam belőle az egyenruhámat, és hangsebességgel kaptam magamra. Mikor már felöltöztem, berobbantam a fürdőbe. A tükör elé toppantam, ahol a tükörben egy madárfészek hajú, karikás szemű, szeplős balféket véltem felfedezni. A fésű után kezdtem kutakodni. Miután megleltem, gyorsan hajjá varázsoltam a madárfészkemet. Őrült tempóban fogat mostam, és felkentem az arcomra egy kis alapozót. -Igen, szoktam sminkelni, hogy eltüntessem a szeplőim.- Kirohantam a konyhába, csináltam Meguminnak, meg magamnak szendvicset, beraktam az egyiket hugi táskájába.- Hugi! Te mehetsz! Most nem kisérlek el!-kiabáltam be szobámba, majd meglepetten tapasztaltam, hogy Megumin már nincs bent.- Heh? HUGIII!!!

-Tessék?-Hallom a hátam mögül a hangot, amitől megugrottam. Hátra néztem a hugomra aki már starta készen állt, ellentétben velem. Csodálkozva néztem a cuki hugicámra.

-Te hogy lettél kész ilyen gyorsan?

-Varázslat!-felkapta a táskáját, odajött hozzám, és megölelt-Szeretlek Onii!-mondta azon a hangnemen amitől képes vagyok elolvadni-

-Én is téged hugi!-visszaöleltem az én kis tökmag hugicámat, és adtam kis szöszi fejecskéjére egy puszit. (Meguminnak nem fehér, hanem tejfel szőke haja van!)

Megumin felkapta a táskáját, majd nehézkesen kinyitotta az ajtót, intett nekem, és elindult a suliba.

Én még cihelődtem a tankönyveimmel, majd észbe kaptam 8:50-kor, hogy az évnyitóra már egész biztos nem érek oda. Felkaptam a táskámat, kimentem a házból, ekkor már kisebb megnyugvás költözött lelkembe, hogy 5 percnél többet nem fogok késni az óráról.

                                .  .  .

Éppen az utcánk végén jártam a suli felé sietve, mikoris egy krosszmotor állt meg előttem. A sofőr magas volt, és vékony. A mi sulink egyenruhája volt rajta. A fején halálfejes fekete sötített üvegű kopott motoros sisak. Jól tudtam ki az illető, halványan elmosolyodtam.
A srác levette a sisakot majd kissé megrázta fejét, és beletúrt a hajába. Aizawa Nozaki...A név amit ha meghallok, egyből hevesebben ver a szivem.
Kicsit elpirultam, akkor még nem tudtam miért. Gyönyörködtem a srác vonásaiban. Nyaka férfias volt, mégis vékony, fehér vékony bőre alatt látszottak vékony hajszál erei, (itt majdnem ererit írtam) ádámcsutkája pedig szépen férfiasan, kívánatosan dudorodott ki. Gondolataim furcsaságokon cikáztak: Istenem de jó nyaka van...úgy hozzáérnék...vagy megcsókolnám...vagy kiszívnám! Igen!
Piszkos gondolataimat elűzve megráztam a fejem, ezt mondván magamban: Miért mondok ilyeneket a legjobb haverom nyakára? Megőrültem? Beteg vagyok? Vagy...

Merengésemből a srác hangja rántott vissza a valóságba.

-Aki! -hangosabban szólt a vártnál, ezért kissé megrezzentem-

-I-igen??? -majdnemhogy vigyázba vágtam magam, a haverom irtó jól néz ki a motoron...és amúgy is, de motoron nagyon jól néz ki!-

-Ne csak állj ott! Pattanj fel, mert ígyis késésben vagyunk! -a tekintete a szokottnál is komolyabb volt, de a komolyság is jól áll neki. Neki igazából minden jól áll... Áll?! TE JÓ ÉG! Lepillantottam nadrágomra és valóban. A kis fickó a jó képzelőerőmnek és gondolataimnak hála felállt. Nagyon elpirultam, és zavarba jöttem. Nemsokkal ezután eljutott tudatomig amit Nozaki-kun mondott, majd eleget téve utasításának beültem mögé a mocira. Viszonylag távol tőle, mert féltem, ha közelebb megyek, és AZ hozzáér Nozaki testéhez, még keményebb leszek, ezért megtartottam a tisztes távot.